Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint az EU-tagságról rendezett júniusi népszavazás után - amelyen a kilépést pártolók kerültek többségbe - nemigen van lehetőség arra, hogy az eddigi belügyminiszter, Theresa May vezetésével megalakuló új brit kormány elkerülje a kilépési mechanizmus elindítását, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A ház elemzői szerint más kérdés ugyanakkor, hogy a Brexit megtörténik-e, van rá esély ugyanis, hogy a kilépési feltételeket tartalmazó, évek múlva várható majdani megállapodást ismét népszavazásra bocsátja a brit kormány.
Az Eurasia szakértői szerint e megállapodás legkorábbi reális időpontja 2019 lehet, de "még ez is egyértelműen derűlátó" becslés. Bármikor szülessen is meg az egyezség, aláírásának idején az EU-párti parlamenti képviselők valószínűleg rendkívül erőteljes kampányba kezdenek az újabb népszavazásért, e kampány sikerének esélye viszont függ majd a végleges megállapodás tartalmától és a brit gazdasági akkori állapotától.
Ha az egyezményről az az általános vélekedés alakul ki, hogy kedvezőtlen feltételeket tartalmaz Nagy-Britannia számára, az kétségeket ébreszthet a parlamentben és a közvéleményben egyaránt a Brexit iránt - áll az Eurasia Group elemzésében.
A ház szerint Theresa May nem fog sietni az 50. cikkely aktiválásával, annak ellenére sem, hogy valószínűleg nagy nyomás nehezedik majd rá a kilépést pártoló konzervatív párti képviselők részéről. Az Eurasia alapeseti előrejelzési forgatókönyve az, hogy May legkorábban 2016 végén, de inkább csak 2017 elején jelenti be a kilépési mechanizmus elindítását, mivel előbb ki akarja alakítani tárgyalási stratégiáját, és felméri, hogy milyen megállapodásra számíthat Brüsszel és az EU-társállamok részéről.
A megállapodás várható jellegét az Eurasia Group londoni elemzői szerint nagyban meghatározza majd, hogy Theresa May - jóllehet "ösztönösen" rokonszenvez azzal az alapvető céllal, hogy a brit gazdaságnak minél nagyobb hozzáférése legyen az EU egységes belső piacához - "erőteljes" nézeteket vall az uniós polgárok nagy-britanniai munkavállalásának szabályozásáról. Emiatt a ház szerint nem jöhet szóba a norvég típusú kapcsolatrendszer, amelynek alapján Nagy-Britanniának jelentős hozzáférése lenne az uniós belső piachoz, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat, ennek fejében viszont engedélyezné az EU-polgárok további szabad munkavállalását, befizetne az EU költségvetésébe és tartaná magát az uniós jogszabályokhoz.
Az ilyen engedmények súlyos ellenállásba ütköznének a Konzervatív Párton belül, de még az ellenzéki Munkáspárt is nehezen tudná mindezt "eladni" azokban a választókörzetekben, amelyekben a többség a kilépésre szavazott.
Az Eurasia szerint egy olyan "hibrid" egyezmény is valószínűtlen, amely a norvég modellből átveszi a hozzáférést az egységes EU-piachoz - főleg a pénzügy szolgáltatások terén -, viszont "vészfék-záradékot" is tartalmaz az EU-munkavállalók beáramlásának korlátozására, ezt ugyanis a többi EU-tagállam élesen ellenezné, és a megállapodást mind a 27 uniós tagország parlamentjeinek ratifikálnia kell, ráadásul Norvégiának is jóvá kell hagynia.
Mindemellett a német kormány alapállása az, hogy el kell kerülni a "Brexit-járványt", és ennek alapján nem lehet megengedni, hogy Nagy-Britannia "kicsemegézze" magának az EU-tagsággal járó előnyöket a kötelezettségek vállalása nélkül. Berlin meg akarja mutatni, hogy a távozni szándékozó tagállamok nem diktálhatják kilépésük és az EU-val fenntartott jövőbeni kapcsolatrendszerük feltételeit.
Az Eurasia szerint mindezek alapján egy kiterjesztett kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás kerülhet napirendre, elkerülhetővé téve a legrosszabb megoldást, vagyis azt, hogy csak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódjék a kereskedelmi forgalom Nagy-Britannia és az EU között, ami egyebek mellett vámakadályokat jelentene.
Az Eurasia Group szakértői szerint azonban "távoliak" az esélyei annak, hogy egy ilyen kiterjesztett szabadkereskedelmi megállapodást a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyében foglalt kétévi tárgyalási időtávlaton belül el lehetne érni. Ezért az 50. cikkely aktiválása után várhatóan egyre nagyobb lesz a nyomás a kétévi időkeret meghosszabbítása. Ehhez a nagy európai gazdaságoknak is erőteljes érdeke fűződik, mivel ők is el akarják kerülni, hogy a WTO-szabályok alapján vámok terheljék nagy-britanniai exportjukat - jósolják az Eurasia londoni elemzői.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.