Nő Budapest körül a hulladéklábnyom

A várostérségi népesség jellemzőinek (például eloszlásának és mozgásának) modellezése mellett a fókusz a vizekben, a talajokban, a szennyvizekben, a halakban és a haltáplálék-szervezetekben kimutatható, eddig még nem vagy nem az egész területen vizsgált kemikáliákon van.

„Elsősorban a népesség térbeli eloszlására, mozgására, a környezetben megjelenő gyógyszermaradványokra és a nehézfémekre, valamint ezek kockázatainak csökkentésére összpontosítunk, ennél pontosabbat az első alapvizsgálatok eredményének ismeretében lehet majd mondani” – válaszolt a Világgazdaságnak Kondor Attila, a nemrég indított hároméves projekt vezetője. Azért e területek hívták fel magukra a kutatók figyelmét, mert a népesség erőteljes földrajzi koncentrálódása, az urbanizáció jelentős környezeti kockázattá vált világszerte.

Nincs ez máshogy Magyarországon sem. Mint a szakember elmondta, a statisztika szerint csaknem egy évtizede megállt a budapesti lakosság számának csökkenése, ami alapján a környezetterhelés csökkenését remélhetnénk. Újból egyre többen élnek a fővárosban, nem beszélve a Budapest körüli településekről. Ráadásul az újonnan érkezők jelentős része nincs regisztrálva. Utóbbiak egy része emellett olyan helyen él, ahol nincs csatornázás.

A projekt további értéke, hogy miközben a budapesti agglomeráció hivatalosan 80 települést takar, a kutatás a tényleges vonzáskörzetnek számító 185 településre terjed ki. A háromévnyi munka kapcsán elszámolható költség 1,116 milliárd forint, ebből több mint egymilliárd érkezik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. A támogatás az állami intézményeknél felmerülő kiadások egészét és a vállalkozások költségeinek háromnegyedét fedezi.

Az MTA CSFK által vezetett munkában részt vesz a gödöllői Szent István Egyetem, az Aquaprofit Zrt. és az UTB Envirotec Zrt. A projekttagok remélik, hogy programjuk komoly külföldi érdeklődést vált ki, akár nemzetközi referenciaprojektté is válhat.