Politikus és üzletember is elbukott a spanyol korrupciós botrányban

A valenciai bíróság pénteki ítéletét abban az eljárásban hozta meg, amely a Fitur nemzeti turisztikai vásáron a valenciai régiót képviselő cégek, 2005 és 2009 közötti, szabálytalan szerződései miatt indult.

Az elsőrendű vádlott Francisco Correa, akit a spanyol sajtó a korrupciós hálózat fejeként emleget, 13 év börtönbüntetést kapott, valamint közel 4,5 millió eurós pénzbüntetést, egyebek mellett befolyással üzérkedés, közpénzek elsikkasztása, és vesztegetés miatt.

A bíróság megállapította, hogy Correa a szerződésekben aránytalan mértékű profittal számolt, nem létező költségeket számlázva, megduplázva bizonyos tételeket.

Milagrosa Martínezt, aki 2004-től 2007-ig a valenciai helyi kormány turizmusért felelős tanácsosa (helyi miniszteri rang) volt, majd a valenciai parlament elnöki posztját töltötte be (2007 és 2011 között) 9 év börtönre, és ötezer euró pénzbüntetésre ítélték, hivatali kötelesség megszegése, sikkasztás, passzív vesztegetés, szerződéshamisítás miatt.

A bíróság szerint a helyi turisztikai minisztériumban 2005-től megváltoztatták a szerződések odaítélésének feltételeit, úgy, hogy azzal szabálytalanul kedveztek az ügyben szereplő vállalkozói körnek, akiket bennfentes információkkal is segítettek.

Milagrosa Martínezt 2015 márciusában kizárta tagjai közül a konzervatív Néppárt. Rafael Betoret, aki a politikus kabinetfőnöke volt, 6 éves börtönbüntetést kapott.

Az ügy 13 vádlottja közül 11-et talált bűnösnek a bíróság, akiknek összesen 272 ezer euró kártérítést is kell fizetniük a valenciai önkormányzatnak. Az ítélet nem jogerős, több vádlott jogi képviselője már jelezte, hogy fellebbezni kívánnak.

A Gürtel-ügy 2009-ben kezdődött, amikor Francisco Correa vállalkozó ellen nyomozás indult azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfunkcionáriusokat. Így jutottak el a hatóságok a PP volt pénztárnokához Luis Bárcenashoz, akiről kiderült, hogy 48 millió eurós svájci bankszámlája van.

Őt azzal gyanúsítják, hogy évtizedeken át 5-15 ezer euróval (1 millió 500 ezer - 4 millió 500 ezer forint) egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől
származó bevételekből.

Az ügy egyik fő kérdése az lett, hogy finanszírozták-e ebből a kormánypárt működését. A Néppárt azt állította, hogy a pénztárnok  saját  zsebére tevékenykedett, és arról  a párt vezetésének nem volt tudomása.

Francisco Correa, az illegális pártfinanszírozást vizsgáló eljárásban beismerte, hogy lefizetett politikusokat, közbeszerzési megbízásokért cserébe pénzt és nagy értékű ajándékokat adott PP több politikusának.