A dél-koreai hadsereg korábbi közlése szerint a rakétaindítást az Észak-Korea nyugati partján, a kínai határhoz közeli Tungcsang-zsi kísérleti telepen hajtották végre, és a rakéták körülbelül ezer kilométert repültek. Valószínű, hogy Phenjan a múlt hét óta folyó amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlatra válaszolt ezzel.
A rakétaindítások ellen tiltakozott Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok is. Az amerikai hadsereg képviselői közölték, hogy észlelték a rakétákat, azok nem jelentettek veszélyt Amerika számára.
Nyertesek és vesztesek
A vezető ázsiai tőzsdeindexek többsége ugyan emelkedett, és a főbb mutatókat nem befolyásolta jelentősen az észak-koreai rakéták kilövése, mégis enyhe zavar keletkezett a piacokon a fennálló geopolitikai feszültség következtében.
A fennálló konfliktus nyertesei a hadvédelmi ipari vállalatok, míg a kínai fogyasztókra támaszkodó dél-koreai turizmus egyértelműen vesztese a térségben fokozódó feszültségeknek. A dél-koreai Hotel Shillának például, amelyet szinte teljesen egészében a kínai turisták tartanak fenn, a 2015-ös napi csúcsforgalom óta 60 százalékkal estek az eladásai.
Kína még az előző héten megtiltotta a hazai utazási irodáknak, hogy Dél-Koreába szóló utakat értékesítsenek. Mivel a Dél-Koreába látogató külföldi turisták fele kínai, a lépés negatívan érinti az ottani turisztikai szektort. A kommunista óriás – Észak-Korea legfőbb szövetségese – ezzel fejezi ki haragját, amiért Dél-Korea korábban rakétavédelmi rendszer felállításáról állapodott meg az Egyesült Államokkal. Ennek eredményeként a dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi 1,1 százalékot esett pénteken, hétfőn a rakéta kilövések hírére újabb 0,5 százalékkal csökkent, majd 0,1 százalékon megállt a mutató – írja hétfői cikkében a Bloomberg. Ezen felül Kína bezáratta a Lotte Shopping nevű dél-koreai kiskereskedelmi konglomerátum helyi üzleteit, melynek részvényei így 4 százalékot estek.
Ideje újra tárgyalni
Észak-Korea első nukleáris kísérleti robbantására 2006-ban került sor, amit azóta még három követett. Mára az állandó rakéta-kísérletekkel Észak-Korea egyre fejlettebb arzenálra tesz szert, és előbb-utóbb képessé válhat a nukleáris fegyverek ballisztikus rakétákon történő célba juttatására. Ez már az Egyesült Államok számára is közvetlen stratégiai fenyegetéssel bírna, ezért itt az ideje felülvizsgálni az Obama-adminisztráció által követett „stratégiai türelem” politikáját – írja elemzésében Péczeli Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
Mivel az elmúlt évek tanulságai alapján a szankciók önmagukban nem képesek megoldani a nukleáris kérdést, a tárgyalások felújítása elkerülhetetlen a válság békés megoldásához. Ehhez, azonosítani kell azokat az engedményeket, melyekért cserébe Phenjan hajlandó az önkorlátozásra – mondja Péczeli.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.