Világítótornyok mutatják a „zöld utat”

Szinte minden téren fokozni kell az erőfeszítéseket, ha a globális felmelegedést a Párizsi Megállapodás célkitűzése szerinti 1,5 Celsius-fokos korlát alatt akarjuk tartani – figyelmeztet a napokban megjelent PwC Net Zero Economy Index felmérés. A fenntartható működés a szó szoros értelmében egyre „égetőbb” szükségszerűség, ezért is fontosak a követendő és követhető jó gyakorlatok. Ilyen ipari példaképekkel szolgál a Világgazdasági Fórum és a McKinsey & Company által 2018-ban elindított Global Lighthouse Network (GLN), amely október elején jelentette be új tagjait.

A „világítótornyok klubjába” olyan vállalati telephelyek kerülhetnek be, amelyek a negyedik ipari forradalom, az Ipar 4.0 vívmányait alkalmazva úgy alakítják át gyártási tevékenységüket, értékláncaikat és üzleti modelljeiket, hogy a működés, a fenntarthatóság és a profit tekintetében egyaránt kimagasló eredményeket érnek el. A GLN elindulása óta 12 alkalommal bővült, jelenleg 35 országban összesen 172 tagot számlál, amelyeknek közel fele (84) négy iparágban – elektronika, háztartási gépek, autó-, illetve gyógyszergyártás – működik. Azt, hogy nem véletlenül esett rájuk a választás, többek között az is mutatja, hogy a(z akkori) tagság több mint 90 százaléka a Covid-járvány idején is képes volt a termelését növelni és új bevételi forrásokat találni.

Akár a teljes tagságot, akár a bővítés idei, 12. hullámában csatlakozott tagokat nézzük, egy trend egyértelműen kitűnik: Kína szerepének erősödése. A GLN tagjai közül 74 működik Kínában, de a mostani bővítés „kínai rátája” még impozánsabb: a kiválasztott 22 új tagból 13 kínai, miközben a teljes EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régió csak öt, Ázsia három, Észak-Amerika pedig mindössze egy új tagot delegált. A kínai „világítótornyok” között akadnak olyan gyárak, amelyeknek nem kínai cégek – hanem például európai nagyvállalatok – a tulajdonosai, de a többségük ténylegesen „hazai” érdekeltség. 

A GLN-ben is érvényesülő kínai dominancia csak azokat lepheti meg, akik nem követik az utóbbi évek technológiai fejleményeit. Az Australian Strategic Policy Institute például tavaly tavasszal publikálta azt az elemzését, amely szerint a megvizsgált 44 kiemelt jelentőségű technológiai szektorból 37-ben (!) Kína játssza a vezető szerepet.

A most csatlakozott tagok komoly eredményeket tudnak felmutatni. Az új „világítótornyok” átlagosan 50 százalékos termelékenységnövekedést értek el különféle digitális megoldások és a robotika, a mesterséges intelligencia és a gépi látás vívmányait használó automatizált rendszerek révén, energiafelhasználásukat a teljes ellátási láncban átlagosan 22 százalékkal, a hulladék mennyiségét pedig 55 százalékkal csökkentették.

Néhány példát hozok a listából, megmutatva, hogy milyen eredményeket lehet elérni a legújabb megoldások alkalmazásával. Úgy lehet érdemes ezekre ránézni, hogy feltételezhetően e gyárak nem a startvonalról indultak, már eleve korszerűek voltak. Például egy kommunikációs rendszereket gyártó cég az MI, IoT és más Ipar 4.0 technológiákra támaszkodva ért el impozáns eredményeket: a Scope 1 és Scope 2 (közvetlen vállalati, illetve a vásárolt energiából származó) szén-dioxid-kibocsátását 24 százalékkal csökkentette, miközben az újrahasznosított anyagok arányát az elkészült termékekben 55 százalék fölé növelte. 

De jöjjenek európai példák is! Egy gyógyszeripari multi több mint 50 százalékot meghaladó mértékű termelékenységnövekedést ért el, egy másiknál pedig az MI-alapú megoldások szerepet játszottak abban, hogy a technológiai transzferekhez szükséges időtartam a felére, a (Scope 1 és 2) kibocsátás pedig több mint 30 százalékkal csökkent.

Az európai világítótornyok között visszatérő szereplő a Siemens. Most az egyik németországi, erlangeni üzem kapta meg e címet, amely egység az innovatív technológiát a fenntartható gyakorlatokkal ötvöző „Green Lean Digital” megközelítés jegyében működik. A már eleve magas automatizálással működő gyárban több mint 100 MI-algoritmust felhasználva, digitális ikreket, valamint moduláris IT-architektúrát alkalmazva sikerült a munkatermelékenységet négy év alatt közel 70 százalékkal növelni, miközben a piacra jutás átlagos ideje 40 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 42 százalékkal csökkent. Biztosra vehető, hogy a fejlődés itt nem áll meg, hiszen az erlangeni üzem fog a konszernen belül az ipari metaverzum globális technológiai központjaként működni.

Sokszor halljuk, olvassuk, hogy a technológia új vívmányai – mindenekelőtt az MI-alkalmazások – mennyire energiaigényesek, és hogy éppen ez a megnövekedett energiaigény veszélyezteti a klímacélok elérését. A Global Lighthouse Network folyamatosan bővülő tagsága ennek éppen az ellenkezőjét szemlélteti: az Ipar 4.0 megoldások a termelékenységet úgy képesek növelni, hogy közben az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás is csökken. A kék bolygót a technológia nélkül nem is tudhatjuk zöldebbé tenni: ez az egyetlen út, amelynek irányát többek között az Ipar 4.0 világítótornyai jelölik ki.