Sok még a feszültség, erős az ellenállás, de áramra szükség van
A 21. század a villamosítás új korszaka, amelynek a mindennapokban a legszembetűnőbb jele az elektromos autók térhódítása. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Global EV Outlook 2024 című kiadványa azt prognosztizálja, hogy – amennyiben a jelenlegi kormányzati ösztönzők és támogatások fennmaradnak – 2050-re Kínában a személygépkocsi-állománynak közel harmada, az EU-ban és az USA-ban pedig közel egyötöde elektromos lesz. A magas ár egyre kevésbé számít akadálynak: Kínában a tavaly eladott elektromos autók 60 százaléka (!) olcsóbb volt, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező hagyományos meghajtású alternatívák.
Az elektromos autók esetében tapasztalható áttörést sajnos más területeken még számos akadály hátráltatja. A globális szállítási teljesítmény 90 százalékban még ma is fosszilis energián alapul. A repülés „elektrifikációja” terén már vannak próbálkozások, de – ahogy a hajózás vagy éppen a kikötői infrastruktúrák fejlesztése terén – trendfordulóról még nemigen beszélhetünk. A feladat ráadásul évről évre nagyobb lesz: az IEA becslése szerint a mobilitás iránti igény 2050-re a jelenlegi kétszeresére növekszik.
Hasonló a helyzet az ipar számos területén is, ahol szintén az igények exponenciális növekedése mellett kell a kibocsátást csökkenteni.
Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Indiában az urbanizáció éppen napjainkban kapcsol fénysebességre, amivel – többek között – az acél- és cementgyártásnak is lépést kell tartania. Az ipar egészét tekintve a zöldátállás (legalább) három nagy feladat párhuzamos megoldását kívánja. Először a szükséges energia előállítását kell egye kevesebb szennyezéssel megoldani, másodszor a felhasznált alapanyagokban kell növelni az újrahasznosítás arányát, harmadszor magukat a gyártási folyamatokat kell új alapokra helyezni. Az ipari létesítmények jellemzően nagyobb területet foglalnak el, mint a lakóépítmények, így nagyobb tér nyílik napelemek alkalmazására is, ami azonban csak részleges megoldást kínál a nemzetgazdasági szintű feladatokra.
Folytassuk tehát a sort az épületekkel, amelyek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 40 százalékáért tehetők felelőssé. Ennek a kibocsátásnak nagyjából negyede az építkezés, a fennmaradó rész a használat során szabadul fel. Mivel az épületeinket nem tudjuk olyan gyorsan lecserélni, mint az autóparkot, az energetikai korszerűsítés érdekében a jelenleginél sokkal komolyabb erőfeszítésekre van szükség. Bár a – döntően digitális – technológia rendelkezésre áll, gyakran a szakpolitikai ösztönzők hiánya gátolja a fejlesztést, amely nem csupán a köz érdeke, de az ingatlantulajdonosoké is, akik a szükséges korszerűsítések elmaradása következtében már néhány éven belül értékcsökkenéssel szembesülhetnek.
A kihívásoknak itt még koránt sincs végük.
Sokan úgy vélik, hogy az energiatranszformáció útjában álló legszűkebb keresztmetszet maga az energetikai infrastruktúra.
Ez az a terület ugyanis, ahol egyszerre kell az egyre növekvő és egyre újabb igényeknek megfelelően bővíteni és fejleszteni a hálózatokat (amelyeknek hossza a prognózisok szerint 2050-re a jelenlegi közel kétszeresére nő), kezelni az energiafelhasználás fluktuációit és megoldani a megújuló forrásokból termelt energia hatékony bekapcsolását. A fejlesztések súlypontjai itt többek közt a rendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetőinek együttműködése vagy éppen az okostechnológiák alkalmazásai lehetnek.
A 19. század végén elindult villamosítás néhány évtized alatt gyökeres változásokat idézett elő a világban, és hasonló folyamatoknak vagyunk tanúi napjainkban is. A villamosítás 21. századi forradalma előtt több akadály tornyosul, de ezeket le kell győzni. Az energiaátállás ugyanis a dekarbonizáció elengedhetetlen feltétele, magának a dekarbonizációnak pedig nincs alternatívája – pontosabban van, de azt nem akarhatjuk megismerni…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.