London szeretné már elkezdeni a kilépési tárgyalásokat

May először találkozott az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta testület vezetőjével azóta, hogy múlt szerdán hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.

A csütörtöki megbeszélés után a felek nem tartottak sajtótájékoztatót, de a Downing Street szóvivője közölte: Theresa May a tárgyaláson megerősítette, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után is "elmélyült, különleges" kapcsolatrendszert kíván fenntartani az Európai Unióval.

A brit miniszterelnök közölte Tuskkal azt is, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.

Az unió tervezett irányelveit Tusk ismertette két nappal azután, hogy London bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

A tárgyalási irányelvekről összeállított javaslatcsomag - amelyet az EU-ban maradó 27 tagországnak még jóvá kell hagynia - azonnal komoly diplomáciai viszályt szított a brit és a spanyol kormány között. London számára váratlanul szerepel  ugyanis tervezetben egy olyan kitétel, amely szerint a brit kormány és az EU közötti majdani kilépési megállapodás akkor terjeszthető ki a Spanyolország déli csücskén fekvő Gibraltárra, ha erről London és Madrid külön megállapodik.

A brit kormány értelmezése szerint ez gyakorlatilag vétójogot adna Spanyolországnak a Gibraltárt érintő döntésekben.

A brit korona fennhatósága alá tartozó terület ügye a Downing Street tájékoztatása szerint Theresa May és Donald Tusk csütörtöki megbeszélésén is hangsúlyosan szóba került. A brit miniszterelnök hivatala szerint May egyértelművé tette az Európai Tanács elnöke számára, hogy a Gibraltár feletti fennhatóság kérdéséről nem kezdődhetnek tárgyalások a gibraltári lakosság beleegyezése nélkül.

Az EU tárgyalási irányelveiről szóló tervezet közzététele óta ez a második hasonló értelmű hivatalos megnyilvánulás London részéről Gibraltár ügyében.

A Downing Street vasárnap külön nyilatkozatban közölte: a brit kormány soha nem járulna hozzá, hogy Gibraltár lakossága szabadon és demokratikusan kifejezésre juttatott akarata ellenére más ország fennhatósága alá kerüljön, és London tárgyalni sem hajlandó Gibraltár szuverenitásáról a terület egyetértése nélkül.

Gibraltáron 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy a lakosság szeretne-e megosztott brit és spanyol fennhatóság alatt élni, de a résztvevők 98,5 százaléka elvetette ezt a megoldást.

Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő, jelenleg 30 ezer lakosú terület feletti fennhatóságról London javára, elvileg örökre, ám a spanyol kormányok az utóbbi évtizedekben rendre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.

Theresa May és Donald Tusk csütörtöki londoni megbeszélése után a Downing Street szóvivője mindazonáltal közölte: a brit kormányfő és az Európai Tanács elnöke egyaránt "pozitív hangvételűnek" minősítette a tárgyalásokat, és megállapodtak arról is, hogy "szoros kapcsolatban" maradnak a tárgyalási folyamat ideje alatt.