Tovább tarta a válság Macedóniában

Tusk csak azért utazott Szkopjéba hétfőn, hogy megpróbálja meggyőzni a macedón államfőt, változtassa meg korábbi döntését, és adja a kormányalakítás jogát Zoran Zaevnek, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökének. A macedón sajtó beszámolója szerint az Európai Tanács elnöke arra kérte a macedón vezetőket, hagyjanak fel az ellenségeskedéssel, hogy felállhasson az új kormány, és a balkáni ország kilábalhasson az évek óta tartó belpolitikai válságból, amely már a macedón többség és az albán kisebbség közti feszültségeket is újraélesztette. Donald Tusk felhívta a figyelmet arra, hogy az elhúzódó válság lassítja, illetve gátolja Macedónia euroatlanti integrációját, ezért mihamarabb megoldást kell rá találni. Gjorge Ivanov azonban leszögezte: nem változtatja meg döntését, annak ugyanis negatív következményei lennének.

Macedóniában decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást, amelytől a válság megoldását remélték, ám kormányt azóta sem tudtak alakítani. A legtöbb szavazatot ugyan a Nikola Gruevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) kapta, ám Gruevszki nem tudott kormányt alakítani.

Ezt követően Gjorge Ivanov államfő kijelentette: azt bízza meg kormányalakítással, aki hamarabb tudja bizonyítani, hogy megvan a szükséges támogatottsága. Annak ellenére azonban, hogy Zoran Zaev támogatói aláírásokkal bizonyította, a 120 fős törvényhozás 67 tagja áll mellette, Ivanov nem hajlandó őt kormányalakítással megbízni, mert azt állítja, hogy a szociáldemokraták megállapodása az albán kisebbségi pártokkal veszélyezteti az ország függetlenségét és egységét. A lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség támogatása nélkül egyik oldal sem tud kormányt alakítani, így mindenképpen megállapodásra kell jutniuk a feleknek. Gruevszki szerint a megoldás az lenne, ha ismét előrehozott választást tartanának.

Gjorge Ivanov hétfőn leszögezte: az a kormány, amelyet zsarolnak, csakis gyenge és rövid életű lehet. Szerinte a pártoknak az európai reformokkal kellene foglalkozniuk, nem pedig olyan ügyekkel, amelyek veszélyeztetik Macedónia függetlenségét. Ivanov - és a jobboldal - szerint ugyanis az albán kisebbségi pártok nyelvhasználatra, valamint a zászló, a himnusz és a címer megváltoztatására vonatkozó javaslatai Albániától tennék függővé Macedóniát.