Dagad a botrány Katar körül

Dollármilliárdokat veszíthetnek elemzők szerint az érintett államok azzal, hogy Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom hétfőn megszakította a diplomáciai kapcsolatot Katarral arra hivatkozva, hogy az támogatja a terrorizmust és olyan iszlamista szervezeteket, mint a Muszlim Testvériség és a palesztin Hamász. A lépéshez később Jemen és Líbia is csatlakozott. A hírre a katari tőzsde több mint 7 százalékkal zuhant.

Doha mintegy egymilliárd dollár (290 milliárd forint) összegű váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család tagjaiért – közölte a Financial Times című brit üzleti napilap az ügyre rálátással bíró katari kormányzati és katonai forrásokra hivatkozva. A lap szerint a váltságdíjat a katari királyi család 26 tagjáért fizették ki, akiket még 2015 decemberében hurcoltak el egy vadászatról Dél-Irakban ismeretlen fegyveresek. A lap azt írja, a váltságdíj, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szíriai fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be.

Bár az újonnan kibővített kikötőnek köszönhetően Katar folytatni tudja a cseppfolyósított gáz exportálását, ami áprilisban 2,7 milliárd dolláros kereskedelmi többletet hozott, az ország gazdasága meg fogja szenvedni a konfliktust. A Reuters erre egyik példaként a Qatar Airwayst említette, amelyet Szaúd-Arábia azonnal kitiltott a repülőtereiről, és amelynek mától már a légtér használatát sem engedélyezi. Emellett azonnal lezuhant a katari kötvények ára is, ami azt jelenti, hogy az ország valószínűleg drágábban jut csak újabb hitelekhez, ezért csúszhatnak a 2022-es labdarúgó-világbajnokság építkezései.

 Trump elkötelezett a Katar körüli feszültség enyhítésében 

Donald Trump amerikai elnök elkötelezett a Katar körüli feszültség enyhítésében. Ezt a Fehér Ház helyettes szóvivője, Sarah Huckabee Sanders szögezte le az elnöki hivatal szokásos napi sajtótájékoztatóján. Arról egyelőre nem nyilatkoztak, hogy az Egyesült Államok – amely a viszályban érintett valamennyi államnak szövetségese – vállal-e aktív szerepet a térségben kialakult nézeteltérések elsimításában.

Hétfőn délelőtt az Ausztráliában tárgyaló Rex Tillerson külügyminiszter már állást foglalt Katar ügyében: a helyzet tárgyalásos rendezését szorgalmazta, valamennyi érdekelt fél bevonásával. Sarah Huckabee Sanders kitért az amerikai politikai és közéletet a napokban a legjobban foglalkoztató kérdésre is: vajon az úgynevezett elnöki privilégiumot igénybe véve Donald Trump megakadályozza-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elbocsátott igazgatója, James Comey csütörtökre tervezett kongresszusi nyilvános meghallgatását. A helyettes szóvivő hangsúlyozta: az elnök nem kíván beavatkozni és nem kéri a volt FBI-igazgatót, hogy mondjon le a nyilvános meghallgatásról. „Az elnöki kiváltság megszokott az ilyen esetekben, de a szenátusi hírszerzési bizottság gyors és akkurátus vizsgálatának megkönnyítése végett az elnök nem kívánja gyakorolni ezt az előjogát” – fogalmazott Huckabee Sanders.

Lavrov párbeszédre szólított fel a katari válság ügyében

Párbeszédre szólított fel a Katar és a több más arab ország közötti viszony erős kiéleződése ügyében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor telefonon tárgyalt katari kollégájával, Muhammad bin Abdul Rahmán ász-Száni sejkkel – közölte honlapján hétfőn az orosz külügyi tárca. A Moszkvával való kapcsolatfelvételt Doha kezdeményezte.

A moszkvai közlemény szerint a két külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az arab világban keletkezett új feszültséggóccal kapcsolatban. Lavrov az ellentétek kölcsönös tiszteleten alapuló, tárgyalásos rendezése mellett foglalt állást, a példátlan jellegű kihívások, különösen a terrorfenyegetés tükrében. A katari szuverén alap és a svájci Glencore cégcsoport egyébként tavaly decemberben, 50-50 százalékos részesedésben felvásárolta az állami többségű Rosznyefty orosz olajvállalat 19,5 százalékát mintegy 10,5 milliárd euróért.