Macron keményen kiosztotta Kelet-Európa „egyes” vezetőit

Nem szupermarket

A tavaszi elnökválasztáson függetlenként indult volt szocialista gazdasági miniszter kiemelte: a német-francia kapcsolatokban vissza kell térni az „együttműködés szelleméhez”, amely Francois Mitterand francia államfő (1981-1995) és Helmut Kohl német kancellár (1982-1998) kapcsolatát jellemezte, különben szétesés fenyegeti Európát.

Mint mondta, „a kérdés az, hogy Európa megvédi-e az alapértékeit, amelyeket évtizedekig terjesztett az egész világon, vagy meghátrál az illiberális demokráciák és az autoriter rezsimek erősödése előtt”. Hozzátette, hogy

egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan viszonyulnak az Európai Unióhoz.

Számukra az EU csak arra szolgál, hogy „pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék értékeit”, azonban „Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség”. Macron még májusban, a kampány során Vlagyimir Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlította Marine Le Pent, s azt mondta, ezekben a rezsimekben nincsen nyílt és szabad demokrácia.

Nem vesztegethetjük az időt

A kétnapos uniós csúcsra időzített interjúban Macron azt mondta, Franciaországnak és Németországnak a „bizalom szövetségét” kell kialakítania, ami többek között azt jelenti, hogy minden uniós csúcs előtt egyeztetik álláspontjukat -. A bizalom szövetsége nem azt feltételezi, hogy mindig mindenben egyet kell érteni, „de nem akarunk elvesztegetni több időt azzal, hogy másokat kérünk meg a közvetítésre a vitás ügyeinkben” – tette hozzá. Emmanuel Macron aláhúzta, hogy olyan Európát kell építeni, amely megvédi az embereket.

A védelem éppen úgy vonatkozik a terrorizmus veszélyére, mint a klímaváltozásra, az emberi jogokra vagy az úgynevezett szociális dömpingre, vagyis lefelé tartó bérversenyre. A védelmező Európa kialakításához elengedhetetlen az euróövezeti integráció elmélyítése, különben „kiírjuk magunkat a történelemből”. Azonban az átalakítást „nem lehet rákényszeríteni népeinkre”, meg kell nyerni, „magunkkal kell vinni őket”.

Felelősség és szolidaritás

Először konszolidációra van szükség, majd a közösséget át kell vezetni „a globalizáció következő szakaszába”. Ehhez elengedhetetlen a közös euróövezeti költségvetés intézményének kialakítása egy demokratikus legitimációval rendelkező kormánnyal együtt. Ez az „egyetlen eszköz, amellyel ismét erősebb konvergenciát lehet teremteni” – mondta Emmanuel Macron, megjegyezve, hogy Franciaország mindebben „csupán a hajtómotor” szerepét töltheti be. Hozzátette, hogy a reformok célja „a felelősség és a szolidaritás oszlopának” felépítése. „Az az érzésem, hogy ez nincs Németország ellenére” – mondta a francia államfő.

A védelmező Európa elképzelésével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a szociális dömping visszaszorítása céljából szigorúbb szabályokat kell bevezetni a Franciaországban olcsó konkurenciát jelentő kiküldött munkavállalók foglalkoztatásában. A brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) is annak tulajdonítható, hogy „a kelet-európai munkások elvették a brit állásokat”, az EU-pártiak azért veszítettek, mert „a brit középosztály azt mondta, hogy stop”.

A nemzetközi sajtónak adott első interjúban Emmanuel Macron kiemelte, hogy Németország és az EU-ban betöltött szerepe átalakulóban van. A biztonsági és védelmi ügyekben Angela Merkel kancellár „erősen mozgásba lendítette a dolgokat”, és a második világháborúból eredő tabukhoz is hozzányúl. Ezt jelezi például, hogy Németország a következő években többet költ majd védelemre, mint Franciaország. Azonban egyértelműen elhatárolódik a nem európai szintű akcióktól. Ez azt jelenti, hogy „Németországnak szüksége van Franciaországra, hogy megvédje magát, és Európát” – mondta Emmanuel Macron, aki az interjúban arról is beszélt, hogy hazája akár önállóan, az Egyesült Államok nélkül is hajlandó légitámadásokat végrehajtani Szíriában, ha bebizonyosodik, hogy Bassár el-Aszad elnök rezsimje felelős a közel-keleti arab országban történt vegyifegyver-támadásokért.

A szakadék szélén

Ugyanakkor Franciaország már nem ragaszkodik feltétlenül Aszad távozásához, mert nincsen senki, aki legitim utódja lehet az elnöki tisztségben. A legfőbb cél a terrorista csoportok elleni küzdelem.

A terroristák az ellenségeink, és szervezeteik kiirtásához mindenkivel együtt kell működni, különösen Oroszországgal

- mondta Macron. Világossá tette, hogy bízik a tervezett belföldi reformok sikerében. Mint mondta, Franciaország nem olyan ország, amelyet meg lehet reformálni, hanem olyan, amely „megváltoztatja, átalakítja magát”.

Ameddig csak el lehet kerülni a reformokat, a franciák nem reformálnak, de most már megértették, hogy a szakadék szélén állnak

- mondta Macron, hozzátéve, hogy államfővé választása csak a kezdet, „egy francia, és reményeim szerint európai újjászületés kezdete”.