Az emberiség még sosem küldött űrszondát olyan közel a Naphoz, mint most a NASA tervezi: a floridai Kennedy Űrközpontból jövő nyáron indítják útnak a Parker Solar Probe névre keresztelt űrszondát – számolt be róla a Space.com. A szondát a napokban nevezték át, ezzel a Chicagói Egyetem asztrofizikusa, Eugene Parker előtt tisztelegnek – ő volt az, aki 1958-ban megjósolta a napszél létezését, azt, hogy a Nap koronájából kilépő elektromosan töltött részecskék a Föld felé áramlanak. Az űrügynökség eddig mindössze 20 misszióját nevezte el emberek után – közülük talán a Hubble-űrteleszkóp a leghíresebb –, a június 10-én 90 éves Parker az első tudós, aki előtt még életében így tisztelegnek. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy összekötnek ezzel a hősies, tudományos űrmisszióval” – mondta a Chicagói Egyetemen tartott szerdai sajtótájékoztatón Parker.
A 2018. július 31-re tervezett kilövést egy hétéves Nap-figyelő küldetés követi: a Parker-napszonda 24-szer fogja megközelíteni a Naprendszer központi csillagát. Ezek között lesz olyan is, amikor mindössze 6,2 millió kilométerre jár majd a napfelszíntől, ez pedig már jóval a Merkúr pályáján belüli távolság – a Naphoz legközelebb keringő bolygó 46 millió kilométerre közelíti meg központi csillagunkat.
Az 1,5 milliárd dolláros Parker-napszonda így hétszer közelebb lesz a Naphoz, mint bármely korábbi szonda. Itt már igen szélsőségesek a környezeti viszonyok: a 3 méter hosszú szerkezetnek akár 1370 Celsius-fokos hőmérsékletet is bírnia kell a misszió Naphoz legközelebbi pontján, a napsugárzás pedig 475-ször lesz erősebb, mint ami a Földön jellemző. Ezért a küldetés vezérlői a napelempaneleket a Naphoz közeledve bevonják, majd attól távolodva ismét kiengedik, így elkerülvén az energiaszint és a hőmérséklet nagymértékű ingadozását. Emellett a szondát egy szénkompozitból készült 2,3 méter széles és 11,4 centiméter vastag hőpajzzsal is védik, aminek a következtében a NASA szakemberei szerint a szondán lévő négy darab tudományos műszer körülbelül „szobahőmérsékleten” működhet majd.
A NASA azért küldi a Naphoz a szondát, hogy felmérje az elektromos és a mágneses mezejét, fényképeket készítsen a szerkezetéről, valamint hogy megvizsgálja a napszelet. Több kérdésre, azon belül is két hosszú ideje fennálló rejtélyre keresik a választ, illetve a magyarázatot: miért gyorsul fel a napszél, illetve miért sokkal forróbb a Nap külső atmoszférája a felszínénél – 1,7 millió Celsius-fokos a napkorona, míg a felszín „csupán” 5500 fokos. Azért is fontos a Nap tanulmányozása, mert a Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint egy előzetes figyelmeztetés nélküli nagyobb szoláris esemény csak az Egyesült Államokban akár 2000 milliárd dolláros kárt is okozhat. A kutatók hozzátették, hogy azért küldik a Parker-napszondát, hogy az „megérintse a Napot”. A szonda visz magával egy csipet is, amelyen Eugene Parker fotói és 1958-as tanulmányának másolata is rajta lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.