A felmérés szerint növekszik az Európai Unióba (EU) vetett bizalom és majdnem többségbe kerültek azok is, akik saját országuk gazdasági helyzetével kapcsolatban is derűlátók. Ezenfelül tizenegy nem uniós országban – amelyekben először került sor az uniós bizottság Eurobarométer-felmérésére – a válaszadók többsége arról számol be, hogy pozitívan látja az EU-t.
Mint írták, az európaiak többsége – 56 százaléka – derülátó az EU jövőjét illetően, ami 6 százalékpontos emelkedést jelent 2016 ősze óta. A legjelentősebb növekedést Franciaországban (55 százalék, +14 százalékpont tavaly ősz óta), Dániában (70 százalék, +13 százalékpont) és Portugáliában (64 százalék, +10 százalékpont) lehet megfigyelni.
Az EU-ba vetett bizalom továbbra is nő, jelenleg 42 százalékos (2016 őszén 36 százalék, 2015 őszén 32 százalék volt). A legerőteljesebben Franciaországban (41 százalék), valamint Dániában (56 százalék) és Észtországban (55 százalék) és Németországban (47 százalék) növekedett.
Az európaiak 40 százalékában pozitív kép él az EU-ról (+5 százalékpont 2016 ősze óta), méghozzá úgy, hogy a pozitív képről beszámoló válaszadók száma 24 tagállamban növekedett, különösen Franciaországban, Dániában és Luxemburgban.
Mint írták, az európaiaknak közel a fele úgy gondolja, hogy nemzeti gazdaságuk jelenlegi helyzete „jó” (46 százalék, +5 százalékpont 2016 ősze óta). Ez az arány az elmúlt években jelentősen nőtt (+20 ponttal 2013 tavasza óta, +26 ponttal 2009 tavasza óta).
Noha változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaság helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyert 22 tagállamban, különösen Finnországban (59 százalék), Portugáliában (33 százalék), Belgiumban (60 százalék) és Magyarországon (41 százalék).
Az euróövezetben a válaszadók közel háromnegyede támogatja az eurót (73 százalék), ami 2004 ősze óta a legmagasabb arány. Hat országban (Szlovákiában, Németországban, Észtországban, Írországban, Szlovéniában és Luxemburgban) átlagot meghaladó módon, a válaszadók legalább 80 százaléka támogatja az eurót.
Ami az EU előtt álló aktuális kihívásokat illeti, a válaszadók most első helyen a terrorizmust említik (44 százalék, +12 százalékpont 2016 ősze óta). 21 tagállamban vélik úgy, hogy a terrorizmus a legaggasztóbb probléma az EU számára.
Portugália és Svédország kivételével minden országban a terrorizmust és a bevándorlást említik a legnagyobb kihívásként. A bevándorlás, ami 2015 tavasza óta a legaggasztóbb jelenségek közé tartozott, most a második helyre szorult (38 százalék, -7 százalékpont), de messze megelőzi a gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmat (18 százalék, -2 százalékpont), a tagállamok államháztartásának állapotát (17 százalék, nem változott) és a munkanélküliséget is (15 százalék, -1 százalékpont).
Az Eurobarométer első alkalommal mérte fel, hogy milyen képet alkotnak az emberek az Európai Unióról tizenegy nem uniós államban.
Ezek az országok a világ lakosságának 49 százalékát, a világ GDP-jének pedig 61 százalékát képviselik. Közülük a három legnépesebb országban (Kína, India és az USA), a válaszadók legalább háromnegyede pozitívan tekint az unióra.
A felmérés által érintett legtöbb országban a válaszadók pozitívan látják az EU-t: Brazíliában 94 százalék, Kínában 84 százalék, Indiában 83 százalék, Japánban 76 százalék, Kanadában 79 százalék, az USA-ban 75 százalék, Ausztráliában 67 százalék és Törökországban 54 százalék. Ugyanakkor az EU-hoz közelebb elhelyezkedő országokban (Oroszország, Norvégia és Svájc) a válaszadók inkább vegyes érzelmekkel tekintenek az EU-ra (43 százalék és 46 százalék közötti arányban van pozitív képük az unióról).
A felmérés azt is megmutatta, hogy az érintett országokban az EU-t általában úgy tekintik, mint „a stabilitás szigetét a bizonytalan világban” – jelentős különbségekkel, hiszen Indiában 82 százalék, míg Törökországban 49 százalék gondolta így -, kivéve Oroszországot, ahol csupán 33 százalék osztja ezt a véleményt, 61 százalék pedig pont az ellenkezőjét vallja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.