Emmanuel Macron Kelet-Európába menekül a szakszervezetek haragja elől

A francia munkaügyi tárca kedden mutatja be a munkaügyi reform részletes tervét a munkaadók szervezetének, a Medefnek, szerdán pedig a két legnagyobb szakszervezetnek, a CFDT-nek és a CGT-nek. Augusztus végén kerül a törvény a parlament elé, a cél pedig az, hogy szeptemberben már életbe is lépjen.

Emmanuel Macron a munkaügyi reform révén akarja lendületbe hozni a gazdaságot, amely folyamatosan alulteljesít az euróövezethez képest. A cél a jogszabályok átalakításával rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot, a szakszervezetek azonban aggódnak a változás miatt, és tiltakozásokat helyeztek kilátásba.

„A reform nyilvánvalóan a nagyvállalatok érdekeit szolgálja” – idézte a Bloomberg Fabrice Angei-t, a CGT vezetőségi tagját, de „komolyan aggódik” a változások miatt a fehérgalléros munkavállalókat tömörítő CFE-CGC főtitkára is. Leginkább az dühíti a szakszervezeteket, hogy Macron megkönnyíti és „olcsóbbá” teszi az elbocsátást, mivel korlátozza a végkielégítések felső határát, lehetővé teszi, hogy alacsonyabb éjszakai pótlékot és túlóradíjat kelljen fizetni.

A France 2 tévécsatorna értesülése szerint Macron eltörli az alkalmi munkát korlátozó szabályokat is, ágazati helyett vállalati szinten dönthetnek majd a munkafeltételekről és a bérekről. „Nem annyira a szabályok változnak, hanem inkább a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy figyelmen kívül hagyják vagy megváltoztassák a szabályokat. A hatás jelentős lesz, mert a cégek azzal fenyegethetik majd a munkavállalókat, hogy elbocsátják őket, ha nem fogadják el az új szabályokat” – vélekedett Angei. A CGT már előre jelezte, hogy szeptemberben tiltakozó akciókat tart, és a legnagyobb szakszervezet, a CFDT nem zárta ki, hogy csatlakozik.

Az egyszerűsítést és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét évtizedek óta sürgetik a munkaadók, a szakszervezetek azonban eddig mindig megakadályozták ezt. A változtatásra most van a legnagyobb esély, amikor az eurózóna mellett végre Franciaország is a stabil növekedés jeleit mutatja. A munkanélküliség azonban az év második negyedében 9,5 százalék volt, ami ugyan a legalacsonyabb arány 2012 óta, de még mindig a brit és a német kétszerese.

Macron egyébként nem lesz Franciaországban, amikor a munkaadókkal és a szakszervezetekkel ismertetik a reform részleteit. Az államfő szerdától péntekig Ausztriába, Romániába és Bulgáriába utazik, de tárgyal majd a cseh és a szlovák kormányfővel is – a téma azonban részben itt is a francia munkaerő lesz. Macron tisztességtelennek tartja, hogy a kelet-európaiakat meghatározott ideig a nyugatinál sokkal alacsonyabb kelet-európai bérekkel, az ottaninál lazább munkavédelmi szabályok mellett dolgoztathatják Franciaországban. Ez elsősorban a szállítmányozásban és az építőiparban okoz súlyos gondokat Franciaországban. Macron el akarja érni, hogy a kiküldetés időtartamát 24-ről 12 hónapra csökkentsék, és a munkások bére azonos legyen a fogadó ország munkásaiéval.

Az Európai Unió azonban megosztott e kérdésben – emlékeztetett a Reuters. Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország azzal érvel, hogy csak az olcsóbb munkaerővel képesek felvenni a versenyt a nyugati minőséggel és technológiával. A vita tovább élesítheti a kelet–nyugati szembenállást az unióban, bár a kontinens munkavállalóinak kevesebb mint egy százalékáról van szó.