Erről beszél majd Trump az ENSZ-közgyűlésen

„Több mint 190 ország vezetője lesz jelen, de az ülésszak egyetlen emberről szól majd: az amerikai elnökről” – fogalmazott az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) Richard Gowan, a New York Egyetem ENSZ-szakértője. Óriási várakozás előzi meg Donald Trump beszédét, és általában a tárgyalásait is a világszervezet New York-i üvegpalotájában. Annál is inkább, mert Trump részben az „Amerika az első” jelszavának és politikájának köszönhetően nyerte meg tavaly novemberben az elnökválasztást, és világszerte sokan attól tartanak, hogy ez azt jelenti: Washington „hátrább lép”, visszavonul, vagyis korlátozottabb szerepet vállal a világpolitika alakításában, így az ENSZ-ben is.

Elemzők szerint az aggodalom nem alaptalan. Donald Trump már a tavalyi elnökválasztási kampány idején bírálta az ENSZ tevékenységét, s nem csupán működésének hiányosságait, hanem költségeit is. Tavaly áprilisban, a választási kampányban például azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok csak egyike az ENSZ 193 tagországának, de a költségvetés 22 százalékát és az ENSZ békefenntartó erői költségeinek legalább a 30 százalékát fizeti, ami szerinte méltánytalan. Egy másik alkalommal pedig úgy fogalmazott, hogy az ENSZ-nek nagy lehetőségei vannak, de jelenleg csak egy klub, ahol az emberek összejönnek, elbeszélgetnek és jól érzik magukat.

Az amerikai elnök ugyan kedden mondja el beszédét a közgyűlés általános vitájában, de hétfőn – szintén az ENSZ székházában – tanácskozáson látja vendégül a világ vezető politikusait, hogy felvázolja a világszervezet reformjára vonatkozó amerikai terveket. Ezt az amerikai kormányzat 10 pontos politikai nyilatkozatban rögzítette. António Guterres, a világszervezet főtitkára pénteken a brit Reuters hírügynökségnek azt mondta: támogatja az elképzeléseket, mert „hatékony, érdemi reformok elkezdését” teszi lehetővé. Guterres január eleji hivatalba lépése óta folyamatosan hangsúlyozza az ENSZ átfogó reformjának elkerülhetetlenségét. A politikai nyilatkozat tervezete leszögezi: „támogatjuk a főtitkárt az ENSZ rendszerében történő konkrét változtatásokban, annak érdekében, hogy jobban összehangolhassa tevékenységét a humanitárius feladatokban, a fejlesztésekben és a fenntartható békére irányuló kezdeményezésekben”. A nyilatkozat fontosnak tartja hangsúlyozni azt is, hogy „el kell kerülni a mandátumok megkettőzését, az átfedéseket, beleértve az ENSZ legfőbb szerveit is”.

Ezt a nyilatkozatot Washington előzetesen mintegy 15 országnak küldte meg konzultációra; a többi között Kanadának, az Egyesült Királyságnak, Kínának, Szenegálnak, Jordániának, de például Franciaországnak nem. Donald Trump az ENSZ-ben a „megbízhatóság” és a „szuverenitás” fontosságát hangsúlyozza majd – mondta az elnök várható beszédéről Herbert McMaster, nemzetbiztonsági tanácsadó. McMaster, aki vasárnap több televíziós műsorban is nyilatkozott, azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Trump „arra szólítja majd fel majd az államokat, hogy fogjanak össze a nagy fenyegetésekkel szemben”. Ilyen nagy fenyegetésnek minősítette a nemzetbiztonsági tanácsadó Észak-Koreát és Iránt. Jon Alterman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) a CNN hírtelevízióban vasárnap leszögezte: a világ nagy része továbbra is próbálja felmérni Trumpot; sok vezető politikus számára ez az első alkalom, hogy személyesen is lássa őt, beszéljen vele, véleményt alkosson róla.