Félelmetes rekordokat döntött az Irma

Két hete tartja rettegésben a Karib-térséget és az Egyesült Államok délkeleti részét a Harvey és az Irma hurrikán. Utóbbi több mint hatezer kilométeren keresztül tombolt és még mindig okoz károkat. Az atlanti-óceáni hurrikánszezon június elejétől november végéig tart. Idén az első hét nagy vihar nem érte el a hurrikán fokozatot. Az első pusztító erejű a Texas államot elmosó Harvey volt, három nagy erejű „társa” követte az Atlanti-óceánon: az Irma, a Kata és a José.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal közlése szerint az Irma volt a legerősebb, felhőfalában óránként 350 kilométeres sebességű szelet is mértek. Emiatt most azt is felvetették, hogy az ilyen nagy erejű ciklonok miatt egy újabb, hatodik kategóriát is be kellene vezetni az osztályozásban. A mostani legmagasabb, 5-ös kategória 250 km/óra felett kezdődik. Florida déli és középső vidékein mintegy hat és fél millió ember evakuálását rendelték el, de tizenegyen így is életüket vesztették, a Karibi térségben pedig 38-an haltak meg.

A klímaváltozás csak ront a helyzeten

A romeltakarítás közben Amerikában most arról zajlik a vita, hogy ez a jelenség hogyan függ össze a globális felmelegedéssel. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klíma­kutatója szerint a négy, a szokásásnál sokkal erősebb atlanti-óceáni hurrikán – közöttük a Harvey és az Irma – gyors egymás utáni kialakulása a klímaváltozás számlájára írható.

„Az elmúlt pár esztendőben a tengerek felszínének hőmérséklete globálisan a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, a legerősebb hurrikánokat tapasztalhattuk az északi és a déli féltekén egyaránt, mind a Csendes-óceánon, mind az Atlanti-óceánon, ahol az Irma is kialakult” – vázolta a helyzetet.

A hetvenes évekhez képest mintegy 0,7 fokkal emelkedett a felszíni vízhőmérséklet, ami intenzívebb párolgást, nedvesebb légkört, vagyis erősebb trópusi viharokat vált ki.

Gabriel Vecchi, a Princeton Egyetem geofizika-professzora úgy véli, a második világháború után az ipari szennyezés felerősödése miatt az Egyesült Államokban és Európában egyre több szennyező részecske került a levegőbe, ami blokkolta a nap sugarait. Ez pedig az óceánok lehűléséhez vezetett, jelentősen csökkentve a hurrikán­tevékenységet. Mivel azonban az elmúlt években csökkent a szennyeződés, az óceán felszíne melegebb lett az intenzívebb napsütéstől.

Az okokat tehát ugyan másban látják, de a kutatók nagy része abban egyetért, hogy a globális felmelegedés potenciá­lisan ront a helyzeten, és a korábbinál erősebb hurrikánokra kell készülni a jövőben.

A félelem nem felesleges károgás

Vannak, akik ezt csak ijesztgetésnek és felesleges károgásnak tartják, azzal érvelve, hogy a mostani hurrikánok potenciá­lisan nem erősebbek, csak azért okoznak egyre komolyabb károkat, mert ma több az érték, amiben pusztítani tudnak.

Nincs igazuk. Tény, hogy több nem lett belőlük. Egy átlagos évben nagyjából 80 trópusi ciklon keletkezik a világon, ezeknek pedig a harmada éri el a hurrikán fokozatot. Arra, hogy az Egyesült Államokra is lecsap egy ilyen, de legalább 3-as erősségű hurrikán, a meteorológiai számítások szerint 40 százalék esély van. A statisztikák azt is jelzik, hogy a viharok folyamatos erősödése igencsak aggasztó. Nagyobb erővel pusztítanak, mint korábban.

A legalább 3-as kategóriába sorolt hurrikánból a hetvenes és a nyolcvanas években 16, illetve 17 volt, a kilencvenes évektől azonban egyre több: 27; a ­2000-esekben már 36, a 2010-es években pedig eddig 22 – és hátravan még két és fél év. Ráadásul míg 25 éve egy észak-atlanti hurrikánnak átlagosan 60 órára volt szüksége, hogy elérje a (178 km/óránál kezdődő) 3-as kategóriát, ma már 40 óra alatt felgyorsul erre a sebességre.

Hat évre előre tudják, mi lesz a neve

A gyorsabb azonosítás és hatékonyabb információcsere végett a hurrikánok egyedi nevet kapnak, ami nagy segítséget nyújt a tengeren tartózkodó hajóknak és a meteorológiai állomásoknak.

Több évszázadon keresztül arról a szentről nevezték el őket, akinek a napján keletkeztek. A 19. század végén egy ausztrál meteorológus kezdett női neveket adni a trópusi viharoknak. Ma már a Meteorológiai Világszervezet hat évre előre listát állít össze, amelynek alapján elnevezhetők a ciklonok, benne férfinevekkel is. Egy-egy igazán emlékezetes hurrikán nevét egy időre vagy örökre kivonják a forgalomból, megkönnyítve ezzel történelmi felidézését.

Ezek voltak eddig a legnagyobbak

Az eddigi legpusztítóbb hurrikánok egyike 1959 októberében 1500 ember halálát okozta Mexikóban, és ugyanazt a térséget sújtotta, amerre az Irma is mozgott. Az eddigi legpusztítóbb hurrikán a világon Ázsiában tombolt: 1991. április 29-én Banglades parti övezetében 200 ezer ember életét követelte. Az új évezredben, Amerikában a 2005-ös Katrina volt a legnagyobb. Érintette a Bahamákat, Kubát és Amerika szinte teljes délkeleti részét. New Orleans várost letarolta: kétezer ember halt meg és 108 milliárd dollár kár keletkezett. 1926-ban Floridában még ennél is nagyobb károkat okozott a Nagy Miami hurrikán.

Ha nem a pusztítást vesszük alapul, hanem az erősséget, azzal az Irma holtversenyben a második legerősebb hurrikán az Atlanti-óceán fölött, csak az 1980-as, 408 km/órát elérő Allen előzte meg. Az Irma viszont abban lett első, hogy 37 órán keresztül tartotta a csúcssebességet, a mérések kezdete óta még egyetlen hurrikán sem bírta ilyen sokáig.