Ausztriai választások: az Osztrák Néppárt lehet a befutó

Ausztriát a második világháború óta kisebb megszakításokkal a két nagy pártból, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció irányította, így az elmúlt tíz évben is. A szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rövidebb ideig volt hol az SPÖ, hol az ÖVP partnere. A közvélemény-kutatások most azt valószínűsítik, hogy a nagykoalíció tízéves uralmának vége szakad, és a radikális jobboldali FPÖ „királycsináló” és ismét koalíciós résztvevő lehet.

A felmérések szerint a vasárnapi választásokon az eddigi kisebbik koalíciós párt az Osztrák Néppárt végez az élen A konzervatív párt támogatottsága 32-34 százalék között mozog, miközben a szociáldemokraták és a szabadságpártiak a második-harmadik helyért versengenek 24-26 százalékkal. Elemzők nem zárják ki, hogy a leginkább bevándorlásellenes FPÖ Ausztria második legerősebb pártja lehet.

A szociáldemokrata párt által vezetett nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitika kudarca miatt bomlott fel és ennek nyomán született meg a döntés arról, hogy az országban előrehozott választásokat tartanak. A legutóbbi parlamenti választásokat 2013 szeptemberében tartották, és mivel a törvényhozás mandátuma öt évre szól, a következő voksolás 2018 őszén lett volna esedékes.

A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt májusban megválasztott újdonsült elnökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszternek, a 31 esztendős Sebastian Kurznak köszönheti. Az ambiciózus, szókimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociáldemokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomására léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korlátozásokat.

Az utolsó szakaszában meglehetősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kampány fő témája a menekültügy volt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. A felmérésekből az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ álláspontja áll a legközelebb egymáshoz, és nem csupán a menekültpolitikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támogatottsága jelezheti, hogy Ausztriának a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet. De nem kizárt az sem, hogy – mint arra Burgenland tartományban példa van – a szociáldemokrata párt és a szabadságpárt alkot koalíciót. Elemzők a legkevesebb esélyt annak adják, hogy Ausztriát továbbra is nagykoalíció kormányozza majd.

A választás lebonyolítása meglehetősen egyedi, Ausztriában ugyanis a választóhelyiségek tartományonként, sőt városonként is különböző időpontokban nyitnak, mint ahogy az urnazárás is különböző időpontokban történik. Az egyetlen „állandó” tényező csupán az, hogy 17 órakor az utolsó urnát is lezárják. Ebből fakad az is, hogy miközben Bécsben például éppen csak megkezdődik a szavazatszámlálás, más tartományokban már össze is számolták azokat. Semmifajta előzetes eredményt azonban 17 óra előtt nem lehet nyilvánosságra hozni, így az első előrejelzések csak ezt követően várhatók.

Az előzetes végeredmény kora este lesz ismert, a pártok közötti erőviszonyok azonban csekély mértékben még módosulhatnak, a levélben leadott szavazatok kiértékelése ugyanis legkorábban hétfőn történhet meg.

Várható, hogy a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt az a hat párt éri el, amelyek jelenleg is a törvényhozás tagjai, mégpedig az SPÖ, az ÖVP és az FPÖ mellett a Zöldek pártja, a liberális NEOS és az úgynevezett Pilz Listája nevű csoport.