Amerikát is elérheti rakétáival Észak-Korea

A nukleáris robbanófejjel felszerelhető, minden eddiginél nagyobb teljesítményű észak-koreai rakéta 4475 kilométeres magasságba emelkedett, és 53 percnyi repülés után indítóhelyétől 950 kilométer távolságra csapódott be – tudatta a hivatalos nyilatkozat, amelyet egy tévébemondó olvasott be.

A nyilatkozat szerint a helyi idő szerint szerda hajnalban végrehajtott rakétakísérletet előző nap rendelte el az ország legfelső vezetője, Kim Dzsong Un. A dokumentumban Észak-Korea azt állította, hogy „felelős nukleáris hatalom”, hadászati fegyvereit pedig azért fejlesztette ki, hogy megvédje magát „az amerikai imperialisták nukleáris zsaroló politikájától és fenyegetésétől”.

Számos nukleáris szakértő szerint Észak-Koreának ugyanakkor be kell még bizonyítania, hogy sikerült minden technikai akadályt leküzdenie, beleértve a nukleáris robbanófej célba juttatását interkontinentális rakétával, de erre is sor kerülhet hamarosan.

Jeffrey Lewis a nemzetközi tanulmányok Middlebury Intézetének egyik vezetője azt mondta:

Nem kell szeretnünk, de hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy Észak-Korea atomfegyverekkel képes célba venni az Egyesült Államokat.

Az AP hírügynökség azt írta, hogy a mostani rakétakísérlet kihívás a Trump-kormányzatnak, amely nemrégiben helyezte vissza Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájára. A teszt egyben lerombolja a kérdés rendezésére tervezett diplomáciai erőfeszítéseket, fokozza a félelmet egy háborútól vagy egy esetleges amerikai megelőző csapástól, továbbá súlyos árnyékot vet a jövő évi phjongcshangi téli olimpiára Dél-Koreában.

Az elrettentő lépések fokozásában állapodott meg Trump és a japán kormányfő

Az észak-koreai rakétaprogram folytatására adott válaszlépések fokozásában állapodott meg szerdán Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő, egyúttal nagyobb szerepvállalásra szólították fel Kínát – közölte egy japán kormányszóvivő.

A helyi idő szerint szerdára virradóra végrehajtott újabb észak-koreai ballisztikus rakétakísérlet után Trump és Abe egyetértett abban, hogy erősíteni kell a két ország „észak-koreai fenyegetéssel szembeállított elrettentőképességét”. A két vezető abban is egyetértett – mondta Nisimura Jaszutosi -, hogy „Kínának nagyobb szerepet kell játszania” Észak-Korea megfékezésében.

A provokációra válaszul Abe Sindzó japán miniszterelnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.

Kína is elítélte Phenjan lépését

Kína határozottan elítélte a keddi észak-koreai rakétakísérletet, egyben arra szólította fel Washington és Phenjant, hogy újítsák fel tárgyalásaikat. Keng Suang kínai külügyi szóvivő kifejtette, hogy a kialakult helyzetre a Peking által kezdeményezett kettős moratórium jelenthet megoldást.

Az indítvány szerint az észak-koreai nukleáris- és rakétakísérletek felfüggesztésével egy időben fel kellene hagyni a dél-koreai és amerikai közös hadgyakorlatokkal. Washington ugyanakkor erre nem hajlandó.

Az oroszok szerint Észak-Korea provokál

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán elmondta, a kísérlet a feszültség további növekedését provokálja ki, ami elodázza a krízishelyzet rendezését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Phenjan mérlegeli-e az észak-koreai nukleáris probléma rendezésére Moszkva és Peking által kidolgozott útitervet, a szóvivő kijelentette: „egyelőre nincs ok jelentős optimizmusra”.

Az orosz külügyminisztérium Észak-Koreát rakéta- és nukleáris kísérleteinek felfüggesztésére szólította fel, az Egyesült Államokat és Dél-Koreát pedig arra, hogy ne tartsák meg a december elejére meghirdetett rendkívüli és példátlan nagyságú hadgyakorlatot. A tárca rámutatott, hogy ezek a lépések tovább súlyosbítják az amúgy is „robbanásveszélyes” helyzetet.

Leonyid Szluckij, az Állami Duma (az orosz törvényhozás alsóháza) külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Moszkva a történtek után nem fogja visszarendelni a jelenleg Phenjanban tárgyaló orosz parlamenti küldöttséget. Szluckij szerint a delegáció azon dolgozik, hogy elejét vegye a feszültség további növekedésének. A képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Észak-Korea egyelőre nem hallgat „az orosz fél felszólításaira”, de reményét fejezte ki, hogy a konfliktus érintettjei körében felülkerekedik a józan ész.