Észak-koreai válság: elmarad a háború?

A Reuters hírügynökség értékelése szerint a tárcavezető bejelentésével eltávolodni látszik az eddigi amerikai politikától, amely a párbeszéd előfeltételekén megkövetelte, hogy a phenjani rezsim feladja nukleáris- és rakétaprogramját.

Miközben Tillerson ismételten megerősítette Washington álláspontját, miszerint az Egyesült Államok elfogadhatatlannak tartja, hogy Észak-Korea atomfegyverekkel rendelkezzék, leszögezte: „Készen állunk a párbeszédre, amikor ők is készen lesznek”. Ugyanakkor ehhez Phenjannak is úgy kell tárgyalóasztalhoz ülnie, hogy kész legyen az irányváltásra nukleáris és rakétaprogramjával kapcsolatban – tette hozzá.

„Egyszerűen csak üljünk össze” – mondta Tillerson, felvetve egy új diplomáciai kezdeményezést a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek enyhítésére. „Beszélhetünk az időjárásról is, ha akarják. Szót ejthetünk arról is, hogy a tárgyalóasztal kerek legyen vagy négyszögletű. Aztán nekiállhatunk egy útiterv kidolgozásához, hogy hová szeretnénk eljutni” – mondta Tillerson jelezve, hogy a kezdeti kapcsolatfelvételek alkalmával lefektetnék a későbbi hivatalos tárgyalások alapelveit.

Egyelőre nem világos, hogy Tillerson, akinek befolyása látszólag megrendült az amerikai kormányzatban, rendelkezik-e Donald Trump támogatásával egy ilyen jellegű diplomáciai kezdeményezéshez.

November végén Rex Tillerson Pekingben nyilvánosan elismerte, Washington több csatornán közvetlen kapcsolatban áll Phenjannal, Trump viszont a Twitteren közzétett üzenetében akkor azt javasolta a Kínában tárgyaló külügyminiszterének, hogy ne vesztegesse idejét diplomáciai tárgyalásokra Észak-Koreával.

Észak-Korea is világossá tette, nem érdekelt a tárgyalásokban Washingtonnal, míg nem fejleszt ki olyan nukleáris robbanófej hordozására képes ballisztikus rakétát, amellyel elérheti az Egyesült Államokat.

Szakértők szerint az észak-koreai vezetés még nem rendelkezik ilyen eszközzel, mindemellett a phenjani rezsim – állítása szerint – sikeres kísérletet hajtott végre november végén a Hvaszong-15 típusú, új fejlesztésű rakétájával, amely képes elérni az Egyesült Államok egész területét.

Tillerson szerint az Egyesült Államok az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciók végrehajtásának szigorításán van, különös tekintettel a Kína által foganatosítható további büntetőintézkedésekre. Mint mondta, az amerikai hadsereg minden eshetőségre, bármely észak-koreai fenyegetéssel szemben felkészült. A miniszter kiemelte, Washington arról is egyeztetett Pekinggel, miként lehetne biztosítani az észak-koreai atomfegyvereket egy válsághelyzetben. Washington egyben biztosította a kínai vezetést, hogy amennyiben szükségessé válna és amerikai csapatok kelnének át észak-koreai területre, később ki is vonulnának onnan – tette hozzá Tillerson, hangsúlyozva, az Egyesült Államok a válság békés, tárgyalásos rendezését részesíti előnyben.

Mindeközben megszólalt Jeffrey Feltman, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese, aki múlt héten Észak-Koreába látogatott, hogy magas rangú észak-koreai tisztségviselőkkel tárgyaljon.

A főtitkárhelyettes sokáig nem közölt konkrétumokat látogatása kapcsán, most azonban kiderült, a phenjaniak nem kötelezték el magukat a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek enyhítését szolgáló tárgyalások mellett.

Feltman ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy nyitva maradt a lehetőség a tárgyalásos rendezés előtt.

Az ENSZ-főtitkár helyettese a világszervezete Biztonsági Tanácsának zárt ajtók mögötti ülését követően beszélt a sajtó képviselőivel. „Idő kell nekik, hogy feldolgozzák és fontolóra vegyék, miként válaszoljanak üzenetünkre” – mondta Feltman, aki szerint Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter egyeztetéseikről tájékoztatja Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt is.

A főtitkárhelyettes kiemelte: felkérte a phenjani rezsim tisztségviselőit, hogy jelezzék készek-e arra, hogy esetleges „tárgyalásokról tárgyaljanak” vagy technikai kommunikációs csatornákat nyissanak, például forródrótot a hadseregek között a feszültségek enyhítésére, a szándékok jelzésére, a félreértések elkerülése végett illetve hogy elejét vegyék bárminemű válságnak.

Komolyan fontolóra vették érveinket ... ugyanakkor egyelőre nem kötelezték el magukat semmire sem

- emelte ki a diplomata. Hozzátette: „Abban egyetértettek, hogy a háború elkerülése fontos ... az, hogy miként érhetjük ezt el, volt a témája több mint 15 órás beszélgetéseinknek”. Feltman hangsúlyozta, az ENSZ közvetítő szerepet játszhat, s mint mondta, Észak-Korea beleegyezett, folytatni fogja a párbeszédet.

Ugyanakkor Kim Dzsong Un kedden „nagy történelmi győzelemnek” nevezte országa legutóbbi ballisztikus rakéta kísérletét, s megfogadta, Észak-Koreát a legerősebb nukleáris és katonai hatalommá teszi – közölte az észak-koreai KCNA hírügynökség.

„(Kim) ünnepélyesen bejelentette, hogy pártunk és népünk nagy történelmi győzelme az ország nukleáris erőit gyarapító új stratégiai fegyverrendszerek, az atom és hidrogén bombák valamint a Hvaszong-15 interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése, amit csak halállal dacoló küzdelemmel, nagy áron voltak képesek elérni” – jelentette a KCNA.

Kim, aki egy kétnapos nemzetbiztonsági konferencián beszélt, hosszú távú célkitűzésként, stratégiai feladatként nevezte meg az észak-koreai hadi ipar korszerűsítését, önellátóvá tételét, hogy az megfeleljen a 21. század követelményeinek.

A phenjani rezsim – állítása szerint – sikeres kísérletet hajtott végre november végén a Hvaszong-15 típusú, új fejlesztésű rakétájával, amely képes elérni az Egyesült Államok egész területét.