A megfelelő feltételek mellett és bizonyos mérföldkövek elérése után bármikor kész vagyok egy csúcstalálkozóra Phenjannal – hangsúlyozta a dél-koreai államfő.
Észak- és Dél-Korea jogi szempontból továbbra is háborúban áll egymással,
mert az 1950-53-as konfliktus fegyverszüneti megállapodással és nem békeegyezménnyel ért véget. Azóta mindössze két csúcstalálkozóra került sor a felek között 2000-ben és 2007-ben.
Az új év kezdete óta jelentősen csökkent az észak-koreai atom- és rakétaprogram miatt kialakult feszültség a Koreai-félszigeten.
A párbeszédpárti Mun szerdán újra kiállt a válság diplomáciai rendezése mellett. „Ez csak a kezdet” – mondta egy sajtótájékoztatón. „Tegnap az első fázist láthattunk, és úgy hiszem, hogy ígéretes kezdet volt” – tette hozzá.
Következő feladatunk az lesz, hogy rábírjuk Észak-Koreát, vegyen részt az atomfegyvermentesítésről szóló tárgyalásokon.
A phenjani és a szöuli kormány képviselői kedden először találkoztak 2015 decembere óta. A két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben tartott tárgyaláson a résztvevők megállapodtak abban, hogy Észak-Korea képviselteti magát a dél-koreai Phjongcshangban február 9. és 25. között megrendezendő téli olimpián. Phenjan 1988-ban bojkottálta a szöuli nyári olimpiai játékokat.
Li Nak Jon dél-koreai kormányfő hatalmas, 400-500 fős delegációt vár Észak-Koreából a sporteseményre.
Őszintén reméljünk, hogy miként az 1988-as olimpiai játékok hozzájárultak a hidegháború végéhez, úgy járulnak hozzá a phjongcshangi téli játékok a jelenlegi helyzet javulásához és a világbékéhez a kockázatok csökkentésével
– tette hozzá. Az 1988-as szöuli nyári olimpián Kína és az akkori szovjet tömb államai is részt vettek, bár nem tartottak fenn diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államok szövetségesének számító Dél-Koreával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.