Nem csoda, hogy a magyar labdarúgók rendszerint a tévékészülékek előtt ülve követik nyomon a Bajnokok Ligája eseményeit, s még a második számú kupasorozat, az Európa-liga csoportköréig se jutnak el. Az NB I.-ben a játékosok átlagos piaci értéke 288 ezer euró, a szomszédos, illetve a régiós országok bajnokságai közül ennél csak Szlovéniában (204), illetve Szlovákiában (196) alacsonyabb ez a mutató. Igaz, az e tekintetben megelőzött futballnemzeteknek van sztárjátékosuk külföldön: a szlovákoknál a 40 millió euróra taksált Marek Hamsik a Napoli középpályása, a szlovén Jan Oblak piaci értéke pedig 50 millió euró, és ő az Atlético Madrid kapusa. Ehhez képest honfitársaink közül ennek az összegnek a töredékével, 4,5 millió euróval is éllovas lehet holtversenyben Gulácsi Péter (Red Bull Leipzig) és Nikolics Nemanja (Chicago Fire).
Ukrajnában átlagosan 939 ezer euróra becsülnek egy élvonalbeli futballistát, noha a Dinamo Kijevben szereplő Kádár Tamás ezt is felfelé húzza a maga 2 millió eurós értékével; az NB I.-től fényévekre van az északkeleti szomszéd Premjer-ligája. Mint ahogy az osztrák Bundesliga (666) is más kávéház, itt leginkább a még csak 17 éves Szoboszlai Dominikra lesz érdemes figyelnünk, aki máris profi szerződést kapott Salzburgban.
Ma még Horvátország is elérhetetlen messze van a játékosok piacképessége terén, pedig a 2016–17-es szezonban Futács Márkó 18 találattal még a gólkirályi címet is elhódította a Hajduk Splitben. A piaci értékek alapján a lengyel és a szerb bajnokság megelőzése lehetne reális cél hazánkban két-három éven belül, előbbiben 320, utóbbiban 332 ezer eurót ér ma egy futballista.
Sokaknak szemet szúr, hogy a hazai mezőnyben a Puskás Akadémiának 12 légiósa van, de jelenleg a Ferencváros és a Haladás is alkalmaz 10-10 külföldit. A magyar élvonalban szereplő 314 futballista közül összesen 97 valamely más nemzet képviselője, ez 30,4 százalékos aránynak felel meg. Bár kétségkívül bosszantó, ha a tehetséges fiatalok helyett délszláv vagy épp afrikai légiósok alkotják egy-egy gárda gerincét, az arány nemzetközi összehasonlításban nem számít kirívónak. A vizsgált tíz bajnokság közül Szlovákiában (34,9), Lengyelországban (35,9) és Szlovéniában (37,5) is nagyobb szerepet kapnak a külföldiek. De mivel a piaci átlagérték szerinti lista utolsó négy helyezettjéről beszélünk, mégiscsak kifizetődőbbnek tűnik a hazai magra építeni.
Van egy lista, amelynek élén a magyar NB I. áll: 26,3 évvel nálunk a legmagasabb az átlagéletkor. Bár a válogatott elmúlt évtizedében vezéregyéniségnek számító, április 1-jén már 42 éves Király Gábort, az április 22-én a 39-et betöltő Gera Zoltánt vagy a július 1-jén 35 esztendős Juhász Rolandot a magyar bajnokságban ma sem kell félteni, mihamarabb vérfrissítésre van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.