Putyin negyedszer is elnök lehet

A voksok 36,15 százalékának összesítése alapján Putyin 73,8, a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 14,3, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinivszkij 6,5, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,4 százalékot kapott. A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.

A csaknem 111 millió orosz választópolgár több mint 97 300 választókörzetben adhatta le a szavazatát vasárnap.

Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója kijelentette, hogy az „Oroszország elleni új támadások”, köztük az úgynevezett Szkripal-ügy, növelték az orosz elnökválasztáson való a részvételi kedvet, „megerősítették az oroszok eltökéltségét, még azok is elmentek szavazni, akik eredetileg nem akartak, hogy megmutassák a Nyugatnak, hogy fölösleges Oroszország megfélemlítésével próbálkozni”. (Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában, London Moszkvát vádolta meg az incidenssel, amit az orosz vezetés visszautasított.)

Ella Pamfiova, a választási bizottság elnöke közölte, hogy a választási részvétel moszkvai 18 órakor 60 százalékos volt. Az urnák az Oroszországi Föderáció központi régiójában két órával, Kalinyingrád megyében hárommal később zártak.

A Központi Választási Bizottság közölte, hogy sem a választáson részt vevő elnökjelöltektől, sem az őket támogató pártoktól nem kapott komoly szabálysértésre vonatkozó panaszt. Az orosz belügyminisztérium szerint sem történtek olyan komoly incidensek, amelyek képesek lettek volna befolyásolni a választások eredményét.

A Golosz civil szervezet ugyanakkor több száz szabálysértést regisztrált és a közösségi médiában is jelentek meg csalást és megfélemlítést sejttető videók és bejegyzések. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman viszont az urnazárást követően közölte, hogy a Golosz egyetlen panasza sem bizonyult megalapozottnak.

Putyin stábjához a nap folyamán 303 bejelentés érkezett, amelyek fele Jelena Smeljova, a testület társelnöke szerint megalapozott lehet.

Nyolcan indultak az elnöki posztért

Az elnöki posztért Putyin (független jelölt) mellett, Pavel Grugyinyin (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), Vlagyimir Zsirinovszkij (Oroszországi Liberális Demokrata Párt), Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés), Grigorij Javlinszkij (Jabloko), Szergej Baburin (Oroszországi Össznépi Szövetség), Makszim Szurajkin (Oroszország Kommunistái) és Borisz Tyitov (Növekedés Pártja) indult. A közvélemény-kutatások szerint a választás esélyese Putyin volt.

Alekszandr Gorovoj, az orosz belügyminiszter első helyettese közölte, hogy hackertámadások érték az automatizált állami választási rendszert, de annak összeomlását sikerült megakadályozni. Nyikolaj Bulajev, a választási bizottság elnöke szerint az egész orosz választási rendszer zökkenőmentesen működik. A testület elnöke a nap folyamán korábban közölte, hogy vasárnapra virradóra 15 ország IP-címeiről célzott túlterheléses (DDoS) támadás érte a választási bizottság honlapját.

A választás napján élő adásban különbözött össze egy YouTube-csatornán a választásból kizárt ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij és Kszenyija Szobcsak. Utóbbi meghívta Navalnijt, hogy a választók érdekében csatakozzon a Dmitrij Gudkov volt parlamenti képviselővel együtt létrehozandó, „Putyin-ellenes” Változások Pártjába. Navalnij viszont a „Kreml bábjának” és „a liberális jelölt paródiájának” nevezte a elnökjelöltnőt.