BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közeledik egymáshoz a két ázsiai óriás

Hszi Csin-ping kínai elnök szorosabb együttműködést sürgetett Indiával a Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott pénteki találkozóján a kínai Vuhan városban.

Hszi Csin-ping kínai államfő a Kínában folytatott kétnapos megbeszélés első napján hangsúlyozta, hogy a két ország közötti fokozott együttműködés globális befolyást eredményezhet. A kínai elnök reményének adott hangot, hogy a találkozó új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában.

A megbeszéléseket követően Hszi és Modi egy tóparti üdülőhelyen vacsorázott, amely a néhai kínai vezető, Mao Ce-tung egyik kedvelt helye volt. Vélhetően a vacsorahelyszín kiválasztása is szimbolikus jelleggel bír, ugyanis Mao jó kapcsolatot épített ki a független Indiával, mielőtt a két ország területi vitába keveredett.

A két vezető szombaton folytatja a megbeszéléseket.

Az indiai külügyminisztérium szóvivője a két vezető találkozójáról azt közölte: Hszi és Modi stratégiai és hosszú távú szempontok alapján áttekinti a két ország közti kapcsolatok fejlődését.

Narendra Modi indiai kormányfő (b) kezet ráz Hszi Csin-ping kínai államfővel (j) Vuhanban
Forrás: AFP/Indian Ministry of External Affairs

Kína és India kapcsolatai csak az utóbbi évtizedekben romlottak meg, szakértők szerint az ázsiai kontinens vezető szerepéért vívott rivalizálás miatt.

Ehhez hozzájárult a 1962-es kínai-indiai háború is, amelyet részben egy határvita váltott ki. Bár a háború egy hónapig tartott, a vitát a mai napig nem rendezték.

Kína a mai napig 90 ezer négyzetkilométernyi területet követel magának, míg India szerint a kínaiak 38 ezer négyzetkilométernyi indiai területet tartanak megszállás alatt. Bár a két ország illetékes tisztségviselői számos alkalommal találkoztak, hogy megoldást találjanak a területi vitára, sosem jutottak dűlőre.

Újdelhi nehezményezi azt is, hogy Kína folyamatosan erősíti stratégiai és gazdasági kapcsolatait az Indiával szomszédos országokkal, így régi riválisával, Pakisztánnal is.

Pekinget viszont főként az bosszantja, hogy India menedéket nyújt a dalai lámának, a kínai fennhatóságú Tibet vallási vezetőjének.

Eltekintve ezektől a vitás kérdésektől, Narendra Modi bízik abban, hogy kínai segítséggel növelheti országa gazdasági teljesítményét, amit fel is tud mutatni a jövő évben esedékes általános választásokig.

Ennek ellenére India vonakodik csatlakozni Peking úgynevezett Egy út, Egy övezet kezdeményezéséhez, amelynek célja összekapcsolni a kínai gazdaságot más ázsiai országok, illetve közel-keleti, afrikai és nem utolsósorban európai országokéval.

A kétnapos vuhani találkozó kimenetelétől függetlenül Modi elszántnak tűnik abban, hogy szoros kapcsolatot építsen ki Hszi Csin-pinggel, aki várhatóan még sokáig Kína vezetője lesz, miután márciusban eltörölték a kínai államelnök hivatali idejére vonatkozó korlátozást.

Nyitottabbá válhat a kínai gazdaság

A kínai gazdaság további megnyitását, a szellemi tulajdonjogok védelmének erősítését és a vámtarifák csökkentését ígérte Hszi Csin-ping kínai elnök április 10-én.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.