Kína továbbra is együttműködik Iránnal

Peking az első állomása Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter diplomáciai körútjának, amelyre azután indult el, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben kötött megállapodásból, és visszaállítja a Teheránnal szemben korábban érvényesített amerikai szankciókat.

Kína „tárgyszerű, fair és felelős hozzáállást ígér, és a megállapodás fenntartására irányuló munka folytatását”

- idézte a kínai diplomácia vezetőjének Zarífhoz intézett szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Vang Ji mindazonáltal nem tett említést arról, hogy Washington döntése miként fogja befolyásolni Kína Iránnal folytatott kereskedelmét és ottani beruházási terveit.

Az Irán elleni szankciók 2016-os könnyítése után Peking és Teherán a kétoldalú kereskedelmi forgalom 600 milliárd dollárra történő bővítéséről állapodott meg.

Irán emellett részese Kína úgynevezett Új Selyemút kezdeményezésének, amely egy transzkontinentális kereskedelmi és infrastruktúra-hálózat kiépítésére irányul.

Peking éppen a múlt héten avatta fel az Iránba vezető vasúti teherszállítási összeköttetését.

iráni elnök vasárnap azt mondta: a 2015-ben kötött atomalku egyoldalú felmondása az Egyesült Államok részéről azt jelzi, hogy véget ért az a korszak, amelyben diplomáciai eszközökkel lehet megoldani a politikai nézeteltéréseket. Hozzátette azonban: az egyezményt, illetve általában a nemzetközi megállapodásokba vetett bizalmat a másik öt részes állam még megmentheti. Irán attól függően fog dönteni a megállapodásról, hogy ez az öt állam mennyire lesz képes fenntartani saját vállalásait – szögezte le Róháni.

Peking után Mohamed Dzsavád Zaríf a következő napokban Moszkvában és Brüsszelben is látogatást tesz. Diplomáciai körútján kínai, orosz, francia, brit és német kollégájától az iráni külügyminiszter

„valódi garanciákat” igyekszik majd kicsikarni arra, hogy az Egyesült Államok kiválása és az amerikai szankciók visszaállítása után is biztosítsák Irán gazdasági érdekeit az atommegállapodás értelmében.

Trump bejelentése óta a brit kormány az egyezményt aláíró többi nyugat-európai hatalommal együtt többször is alig burkoltan követelte, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől – vagyis a szankcióktól – az iráni egyezményben továbbra is részes országok ellen.

A legutóbbi diplomáciai üzenetekből kiolvasható, hogy London, Párizs és Berlin megpróbál nyomást gyakorolni Washingtonra az Irán elleni újabb szankciók elkerülése érdekében is. Az egyezményt aláíró három nyugat-európai hatalom vezetőinek Londonban kiadott minapi közös közleménye úgy fogalmazott, hogy biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodáshoz kapcsolódnak.