Nagy-Britannia nem tűri tovább a pénzmosást

A tanulmány elkészítéséhez meghallgatott szakértők a bizottsági meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint minimum egymilliárd fontra (több mint 360 milliárd forintra) becsülték a Londonban havonta összesen tisztára mosott korrupciós pénzek értékét, és szerintük ennek nem egészen a fele Oroszországból érkezik.

A jelentés felidézi, hogy a Transparency International (TI) korrupciófigyelő nemzetközi civil szervezet brit tagozata 176 olyan nagy értékű luxusingatlant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket tulajdonosaik „gyanús pénzekből” vásároltak. A TI becslése szerint ezeknek az ingatlanoknak a piaci összértéke 4,4 milliárd font (csaknem 1600 milliárd forint), és

e kétes eredetű ingatlanvagyonnak több mint a 20 százaléka „orosz egyénekhez” kötődik.

Az alsóházi bizottság jelentése szerint azonban valószínűleg ez is „csupán a jéghegy csúcsa”, hiszen e becslések csak a szabad hozzáférésű forrásokból beszerezhető adatokra épülnek.

A jelentés szerint a brit kormány „robusztus” intézkedésekkel reagált ugyan a Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal ellen március elején Angliában elkövetett mérgezéses támadásra, ám „az erőteljes retorika ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök és szövetségesei ugyanúgy folytathatják korrupt módon szerzett vagyonuk elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna”.

A londoni alsóház külügyi bizottsága szerint ezek a vagyonok, amelyeket „a Kreml bármikor igénybe vehet”, közvetlenül és közvetve segítik Putyinnak a szabályokra épülő nemzetközi rendszer felforgatására irányuló kampányát.

A jelentés szerint mindez árt Nagy-Britannia szövetségeseinek is, emellett a brit külpolitika nemzetközi érdekérvényesítő mechanizmusát is kikezdi.

Ennek egyértelmű következményei vannak Nagy-Britannia nemzetbiztonságára, mivel ha a brit kormány eltűri London szerepét „a Kremlhez kapcsolódó korrupció” anyagi hozadékénak elrejtésében, azzal olyan látszatot kelthet, hogy Nagy-Britannia nem gondolja komolyan a fellépést „Putyin offenzív lépéseivel szemben” – áll a parlamenti bizottság jelentésében.

Az alsóházi testület felszólítja a brit kormányt, hogy foganatosítson szankciókat még több olyan egyén ellen, akiknek tevékenysége „a Kremlhez köthető”, és akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért.

A jelentés szerint – az Egyesült Államokkal, az EU-val és a hét vezető ipari hatalommal (G7) együttműködve – Londonnak szigorítania kell a szankciórendszer azon elemeit is, amelyek jelenleg lehetővé teszik, hogy Oroszország szankcionált bankok segítségével jelenjen meg új szuverén kötvényekkel a nemzetközi tőkepiacon.

A brit kormány már bejelentett terveket a pénzmosás elleni fellépés erősítésére.

Ben Wallace, a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára nemrég közölte: London a „magyarázat nélküli” nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyontömeget mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.