Megerősítenék az EU kibervédelmét

A strasbourgi ülésen nagy többséggel megszavazott dokumentumban megállapították, hogy Oroszország, Kína, Észak-Korea és egyéb, nem állami szereplők is számos rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, tömegesen figyeltek meg európai polgárokat, illetve dezinformációs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak.

A képviselők kiemelték, az egységet nem alkotó európai védelmi stratégiák és képességek védtelenné teszik az uniót a kibertámadásokkal szemben, ezért sürgették a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten dolgozzanak együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel.

Rámutattak, ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség.

Üdvözölték emellett a közös védelem megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását, melynek keretében két kiberprojektet is elindítottak, és reményüket fejezték ki, hogy mindez végül egy gyorsreagálású kibervédelmi csoport felállítását eredményezi majd.

Az EP arról számolt be egy másik határozatában, hogy sem az EU, sem a NATO nem rendelkezik megfelelő eszköztárral a hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére.

A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, információmegosztásra, valamint a szabálytalan bevándorlás megállítására és a katonai eszközök EU-n belüli gyors mozgathatóságának útjában álló akadályok felszámolására van szükség.

Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat egy atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagországok, az EU és a NATO közti együttműködés fokozása révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen

– emelte ki Urmas Praet illetékes liberális jelentéstevő.