Törökország egy nap alatt elnököt és parlamentet is választ

Az NTV török hírtelevízió szerint a választóknak két szavazócédulát kell a kívánt helyen pecséttel megjelölniük. Az egyik lapon a hat államfőjelölt, a másikon a nyolc induló párt és a néhányuk által alkotott, két ellentétes pártszövetség szerepel. A voksolók a két cédulát egyazon borítékba helyezve dobják be azt az urnába.

A Legfőbb Választási Tanács (YSK) első részeredményei helyi idő szerint 18 órától várhatók. A hatóságok 59 millió 391 ezer 328 választót vettek nyilvántartásba, 56 millió 342 ezer 263-at belföldön, 3 millió 49 ezer 65-öt külföldön.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. Az elnököt közvetlenül választják, legfeljebb kétszer öt évre. Az alaptörvény változásával 550-ről 600 tagúra bővítik a parlamentet. Az államfőválasztás esetleges második fordulóját július 8-án tartják. Akkor csak az első két helyezett szerepel a szavazólapon. A parlamenti választás egyfordulós.

Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje.

Rajtuk kívül versenybe száll még Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke, valamint a 2016 novembere óta börtönben ülő Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egykori társelnöke. Két további jelölt, Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja (Vatan Partisi), és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (Saadet Partisi) színeiben a kevésbé esélyesek közé tartozik.

A pártoknál a hatalmon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) alkotja a Népszövetség nevű pártszövetséget. A CHP, a Jó Párt és az Aranykor Pártja pedig az ellenzéki Nemzetszövetséget.

Önállóan indul a HDP, a kurd iszlamista Szabad Ügy Pártja (Hür Dava Partisi) és a Haza Pártja.

A választások legfontosabb kérdése az, hogy Erdogannak sikerül-e megszereznie a szavazatok legalább 50 százalékát és ezzel már az első fordulóban megnyernie az államfőválasztást, valamint az, hogy a kormánypárt meg tudja-e őrizni parlamenti többségét az 550-ről 600 fősre bővülő törvényhozásban.

A külföldön élők június 7. és 19. között szavazhattak a török diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain vasárnap délután 17 óráig még ők is voksolhatnak. Kedd estig 1 millió 486 ezer 532 külföldi török élt választójogával, a részvételi arányuk addig az időpontig 48,78 százalék volt. Az ő szavazócéduláikat a napokban Ankarába szállították és a kereskedelmi kamara épületének egyik raktárában helyezték el. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

Nincs szórakozás, csak választás!

Érdekesség, hogy Törökországban ezen a választáson alkalmaznak először mozgóurnát. Az intézkedés 15 ezer 474 mozgáskorlátozott vagy ágyhoz kötött szavazónak nyújt segítséget.

A médiára vonatkozó korlátozásokon túl vasárnap helyi idő szerint reggel 6 órától éjfélig szintén tilos lesz az alkoholtartalmú italok eladása, valamint nyilvános fogyasztása. Az éttermek is csak ételt szolgálhatnak fel. Ezen felül zárva tartanak a szórakozóhelyek, a bárok, a kocsmák, de a teázók, a kávézók, a mozik és még az internetkávézók is. Az NTV beszámolója alapján az indok, hogy ezek a helyek alkalmasak az emberek tömeges jelenlétére és propagandatevékenység végzésére.

Továbbá a rendőrökön és a közrend védelmével megbízottakon kívül más nem tarthat magánál fegyvert. Este 18 óráig pedig még esküvőt sem szabad tartani, de 18 és 24 óra között is csak a felsorolt tilalmak betartásával.

A Hürriyet nevű török napilap csütörtökön arról írt, hogy a CHP, a Jó Párt, az Aranykor Pártja, a HDP és civil szervezetek tagjaiból álló Tisztességes Választás Platform közölte: az ellenzék a 181 ezer 869 urna mellé együttesen mintegy 415 ezer bizottsági tagot és további 195 ezer megfigyelőt tudott állítani, tehát a választások biztonsága 99,9 százalékban garantált.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összesen 384 megfigyelőjét mozgósította a vasárnapi eseményre, míg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 33 megfigyelővel követi a történéseket. Az állandó akkreditációval rendelkező külföldi újságírókon felül 34 ország 635 sajtómunkatársa regisztrált a török választásokra.