A nyár végén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány döntése értelmében októbertől változik a magyarországi fizetős útszakaszok díjszabása, és
a tíznapos e-matrica 2975 forintról 3500 forintra drágul a személygépkocsik kategóriájában.
Ennek kapcsán Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) júliusban kinevezett vezérigazgatója a Világgazdaság érdeklődésére úgy nyilatkozott, hogy az előző évek trendjén alapuló számításaik szerint az áremelkedés idén 700 millió forinttal több bevételt termelhet, jövőre pedig 4,8 milliárd plusz származhat a heti e-matrica díjnövekedéséből. „Ezek a pénzek egy az egyben a központi költségvetés kasszájába folynak be, vagyis mindannyiunk közös pénztárcáját gazdagítják” – emelte ki.
A vezérigazgató szerint a realitás az, hogy Magyarország a közlekedés szempontjából tranzitország, ebből az adottságból pedig megfelelő előnyt kell kovácsolni. Úgy fogalmazott: büszke arra, hogy az ötödik éve működő útdíjrendszer alkalmas arra, hogy a nemzetközi forgalom az úthasználattal arányosan járuljon hozzá az amortizáció költségeihez. A szabályozás értelmében az útdíjakból keletkező forrásokat az úthálózat karbantartására kell fordítani. A nemzeti útdíjfizetési rendszer fennállása óta bruttó 1350 milliárd forintot termelt. A tíznapos engedélyek vonatkozó adatai alátámasztják Magyarország tranzitszerepét: idén szeptember 24-ig a legfeljebb hétszemélyes személygépkocsik 51,3 százaléka külföldi rendszámra vásárolt e-matricát, 3,5 tonnáig a nemzetközi arány már 62 százalékosra ugrott, az autóbuszoknál pedig 77 százalékra.
Bartal Tamás további részletes adatokat is közölt lapunkkal a tíznapos e-matrica kapcsán. Idén szeptember 24-ig több mint 7,5 millió darabot adtak el belőle, ez 4,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Tavaly ugyaneddig 7,2 millió, 2016-ban 6,8 millió darabot vásároltak az autósok a kategóriában. A bevételi oldalon mindez úgy csapódott le, hogy 2018 januárjától szeptember 24-ig az értékesítés megközelítette a bruttó 25 milliárd forintot. Egy éve eddig az időpontig ugyanezen a soron 23,8 milliárd forint volt, két éve pedig 22,3 milliárd forint.
Az éves országos, illetve az éves megyei e-matricák ennél is lendületesebb bővülési pályát írnak le: mindkét típus évi 15 százalék környéki gyarapodást mutat.
A növekedés hátterében fontos tényező, hogy az utak forgalmának emelkedése mellett egyre több személygépjárművet helyeznek forgalomba itthon, bár az egy főre eső autók nyugat-európai rátája még meghaladja az aktuális magyar mutatót. A NÚSZ vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDP és az ipari termelés alakulása 80 százalékos korrelációt mutat az útdíjakból származó bevételekkel. „Ezt a hatást ugyancsak belekalkuláltuk a tíznapos e-matrica árváltozásának jövő évi várható eredményébe” – tette hozzá.
Az e-matricák legnépszerűbb értékesítési csatornája változatlanul a töltőállomásokon való vásárlás, a sofőrök ezt a lehetőséget 70 százalékos arányban választják. A tíznapos jegy benzinkutas eladása ennél is jellemzőbb, és a 85 százalékhoz közelít. A magyarázat, hogy a heti engedélyeket leginkább a Magyarországon áthaladó forgalom választja, a tankolással kötve össze az autópálya-matricák beszerzését. Az egyéb (sms, online, mobiltelefonos applikáció) értékesítések összesen 15 százalékot hoznak.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.