Megszavazta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, azonban egy bonyolult eljárásról van szó, így a tényleges következménye még várat magára. Ha eddig nem értette a jelentést, azt, hogy miről szavaznak, mik lehetnek a következmények, most segítünk és lépésről-lépésre elmagyarázzuk.
Szirmák Erik
2018.09.12, 18:37
Megosztom a cikket
Kedden megvitatta, szerdán pedig megszavazta az Európai Parlament (EP) az állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) korábban már nagy többséggel jóváhagyott jelentését, melynek értelmében elindíthatják a hetes cikkes szankciós eljárást Magyarország ellen az unió alapértékeinek megsértése miatt.
Az erről szóló dokumentumot a holland zöldpárti Judith Sargentini készítette, az EP-ben pedig pártok feletti konszenzussal el is fogadták:
összesen 693 képviselő részvételével, közülük 448-an igennel (115 néppárti szavazattal), 197-en nemmel szavaztak, illetve 48-an tartózkodtak a szavazástól.
Fotó: AFP/Frederick Florin
Honnan Indult?
2017-ben az áprilisi plenáris vita nyomán előterjesztést nyújtott be a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt arról, hogy indítsák el az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárást Magyarország ellen.
A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták az eljárást Magyarország ellen, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.
Az Európai Parlament utasította a LIBE bizottságot, hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson a javaslatról.
Az Európai Parlament közleménye szerint a következőket állapították meg:
az állampolgári jogok bizottsága szerint Magyarország esetében fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata,
az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete okot ad az aggodalomra.
A Sargentini az általa benyújtott jelentésről azt mondta, olyan nemzetközi szervezetek értékelésein és bíróságok ítéletein alapul, melyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét. A magyar kormány szerint azonban a szöveg
ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat tartalmaz.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Orbán Viktor miniszterelnök a plenáris ülésen azt mondta, hogy
a 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmazó jelentés bevallja, hogy elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra.
Hozzátette, ő maga is kötött megállapodásokat, kompromisszumokat az Európai Bizottsággal a médiatörvényről, az igazságszolgáltatási rendszerről, még az alkotmány egyes passzusairól is. A mostani jelentés azonban véleménye szerint felrúgja a korábban megkötött megállapodásokat.
Magyarország ellen bevetik az atomfegyvert?
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – akár
az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást – amelyet „atomfegyverként” is emlegetnek – abban az esetben lehet elindítani, amikor fennáll a 2. cikkben foglalt alapértékek (többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete) megsértésének súlyos veszélye. Mint azt a jelentéstervezetben írták, az EU alapjogi chartájában is lefektetett alapértékek megsértésének kockázata más tagállamokra és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra is hatással van.
A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az EU-ról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.
Messze van a végjáték
A Sargentini-jelentéshez a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lett volna szükség, így a 448 igen szavazattal bőven megvolt a jelentés melletti többség.
Fotó: Shutterstock
A dokumentum elfogadása után a külügyminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa szavaz arról, hogy fennáll-e „az értékek megsértésének egyértelmű veszélye” Magyarországon. Lengyelországgal szemben tavaly december óta folyamatban van a hetes cikkelyes eljárás, de a Tanács még nem jutott el a szavazásig.
A döntést a miniszterek négyötödös többségének kell elfogadnia, az érintett tagállamok (Lengyelország vagy Magyarország) pedig nem szavazhatnak.
Az eljárásnak van egy harmadik szakasza is:
az Európai Tanács – Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő intézmény – meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz, hogy mely területeken kell a kormánynak változtatnia.
Továbbá ahhoz, hogy megállapítsák, fennáll-e annak a veszélye, hogy az „unió értékeit veszélyezteti” egy tagállam, arról a többi tagállam négyötödének (22 országnak) kell közösen döntenie. Ezután meg kell állapítani, hogy a veszély valóban fenn áll, és az Európai Tanácsban csak ennek az eljárásnak a végén dönthetnek arról minősített többséggel, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát a testületben.
Most fordult először elő, hogy az Európai Parlament a hetes cikkelybe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. Továbbá ez a második esett az unió történelmében, hogy egy EU-s intézmény a „demokráciát fenyegető veszélyek” miatt akar fellépni. A kompromisszumra törekvő uniós döntési mechanizmus miatt az „atomfegyvernek” nevezett szankció életbeléptetésére kevés az esély, mindenesetre a mostani szavazás felgyorsíthatja a pártok és frakciók átrendeződését (többek között a néppárt megosztottsága miatt), amely hatással lehet a jövő évi európai parlamenti választások kimenetelére is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
