Törvényesen is titkolható az EU-s képviselők javadalmazása

Számos újságíró és újságírói szövetség kérelmezte 2015-ben, hogy az Európai Parlament biztosítson hozzáférést az európai parlamenti képviselők napidíjára, az utazási költségeik megtérítésére, valamint a parlamenti asszisztensi költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. E kérelmeket a Parlament elutasította, csakúgy, mint az ezt követően benyújtott megerősítő kérelmeket – derül ki az Európai Unió Bírósága közleményéből.

Az érintett személyek az Európai Unió Törvényszékéhez fordultak, a Parlament határozatainak a megsemmisítését kérve.

A Törvényszék a mai napon hozott ítéletében a kereseteteket elutasítja, és helybenhagyja a Parlamentnek a kívánt dokumentumokhoz való hozzáférést a kérelmezőkkel szemben megtagadó határozatait.

A Törvényszék először is emlékeztet arra, hogy az uniós intézmények megtagadhatják a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel kedvezőtlenül befolyásolná a magánéletnek és az egyén sérthetetlenségének a védelmét, és e rendelkezést az Uniónak a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozásával összhangban kell alkalmazni.

Márpedig a kérelmezett dokumentumok közül valamennyi tartalmaz azonosítható természetes személyekre (nevezetesen az európai parlamenti képviselőkre) vonatkozó információkat, és ezen adatok személyes adatoknak való minősülése nem zárható ki önmagában amiatt, hogy azok az e személyekre vonatkozó nyilvános adatokhoz kapcsolódnak.

A Törvényszék továbbá emlékeztet arra, hogy a személyes adatokat tartalmazó információhoz való

hozzáférés mégis biztosítható, ha a kérelmező bizonyítja az adatok továbbításának a szükségességét, és nincs ok annak feltételezésére, hogy e továbbítás sértheti az érintett személy jogszerű érdekeit.

A Törvényszék álláspontja szerint e két kumulatív feltétel közül az első (a kérelmezett adatok továbbításának a szükségessége) a jelen ügyben nem teljesül. A felperesek ugyanis nem fejtették ki, hogy a szóban forgó személyes adatok továbbítása hogyan lenne szükséges a Parlament tagjai által a mandátumuk teljesítéséhez eszközölt kiadások kellő ellenőrzésének a biztosításához, és konkrétan az említett kiadások meglévő ellenőrzési mechanizmusai állítólagos hiányosságainak a kiküszöböléséhez.

Ugyanígy a nyilvános vita megindítására irányuló szándék nem elég a személyes adatok továbbítása szükségességének a bizonyításához, mivel ez az érv kizárólag a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem céljához kapcsolódik.

Végezetül

a kérelmezők nem bizonyították azt, hogy e továbbítás a követett cél tekintetében megfelelő és arányos.

A Törvényszék mindenestre megállapítja, hogy a keresetek előterjesztői az érvelésükkel nem annyira a Parlament által a kérelmezett dokumentumok hozzáférhetővé tételét érintően hozott megtagadó határozat jogszerűségének a vitatására, mint inkább a meglévő ellenőrzési mechanizmusok elégtelenségének és hatékonysága hiányának az ismertetésére törekednek. Márpedig ennek értékelését nem a Törvényszéknek kell elvégeznie a hozzá benyújtott keresetek keretében.

Ami azt az érvet illeti, amely szerint a Parlament kitakarhatta volna a kérelmezett dokumentumokban a személyes adatokat, és ily módon e dokumentumokat részlegesen hozzáférhetővé tehette volna, a Törvényszék megállapítja, hogy

a kérelmezett dokumentumok olyan változatának a hozzáférhetővé tétele, amelyből mindenfajta személyes adatot eltávolítottak (ideértve a Parlament képviselőinek a nevét), az e dokumentumokhoz való hozzáférést mindenfajta hasznosságtól megfosztotta volna, mivel az ilyen hozzáférés nem tette volna lehetővé a kérelmezők számára,

hogy a Parlament tagjainak a kiadásait egyénileg ellenőrizzék, tekintve, hogy a kérelmezett dokumentumok nem lettek volna az érintett személyekhez kapcsolhatók.

A Törvényszék mindenesetre megállapítja, hogy valamennyi személyes adatnak a kérelmezett dokumentumokban való kitakarása e dokumentumok terjedelmére (nevezetesen több, mint négymillió dokumentum az összes kérelmet figyelembe véve) tekintettel túlzott adminisztratív terhet jelent.