Egy órával tovább aludhattunk

Az átállás miatt Budapesten a tömegközlekedési járatok menetrendje is változik, az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a

909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak, vagy módosított útvonalon közlekednek.

A MÁV hálózatán néhány belföldi és nemzetközi vonatot érint a változás, a Nyugati pályaudvarról 0.52-kor Szobra és a 0.43-kor Szolnokra induló vonat még a nyári időszámítás szerint közlekedett a teljes útvonalon, a Debrecenből Nagykerekire 2.20-kor, illetve a Nyugatiba 2.29-kor, a Nyugatiból Szolnokra 2.38-kor, Kiskunhalasról Kőbánya-Kispestre 2.43-kor, Lajosmizséről a Nyugatiba 2.45-kor, Szolnokról a Keleti pályaudvarra 2.58-kor induló vonat már a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.

A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előre állítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.

A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleménye szerint az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból.