Szegénységi bizonyítványt kapott az EU
Pár nap híján egy évvel ezelőtt hirdették ki az Európai Unió (EU) tagországainak vezetői által elfogadott kibővített szociális jogok pillérét. A kezdeményezés összesen 20 alapelvre épül, amelyek az alábbi három átfogó kategóriába tartoznak:
Az egységesen követendő ajánlás megszületésére egy nagyon egyszerű okból volt szükség: az uniós polgárok több mint harmadát fenyegette 2010-ben az elszegényedés, amely arány ugyan 2017-re szépen zsugorodott, sokkal jobb viszont nem lett.
Fotó: Eurostat
Az EU magyarán lépéskényszerbe került a problémával kapcsolatban, ennek eredményeként összehívtak egy csúcstalálkozót Göteborgba. A tanácskozás témája a tisztességes munkafeltételek és a növekedés voltak, a résztvevők több területen is feltérképezték, milyen eszközökkel lehetne még szélesebb körben biztosítani, hogy
A csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint vállalkozások és szakszervezetek képviselői vettek részt, az esemény végén fogadták el az ajánlást. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szociális jogok európai pillérének kihirdetése után úgy nyilatkozott:
elköteleztük magunkat húsz elv és jog mellett. A tisztességes bérekhez való jogtól az egészségügyi ellátáshoz való jogig, az egész életen át tartó tanulástól a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyon át a nemek közötti egyenlőségig és a minimumjövedelemig: a szociális jogok európai pillérével az EU kiáll polgárai jogaiért a gyorsan változó világunkban.
Finnország és Görögország a két pólus
Az évforduló közeledtének alkalmából az Eurostat megvizsgálta, hogy a „régi pillér” szociális transzferei (például a foglalkoztatás aktív támogatása vagy a lakhatási támogatások) mennyiben csökkentették a szegénység által veszélyeztetett emberek arányát, vagyis hogy azok mennyire tették meg azt, amiért tulajdonképpen megszülettek.
Az adatokból kiderült, a leghatékonyabban Finnország vezette át az EU által javasolt irányt a hétköznapjaiba, miután a finn államnak 56,9 százalékkal sikerült csökkentenie a szegénység által fenyegetettek számát tavalyra.
A második legjobban teljesítő nemzet a dán volt, ahol ugyanezt 51 százalékos arányban sikerült véghezvinni.
Fotó: Eurostat
Az Eurostat grafikáján látszik, hogy a legtöbb tagállam zökkenőmentesen építette be működésébe az akkor még bővítetlen pilléreket, de vannak olyan nemzetek is, amelyek egyértelműen küzdöttek azokkal.
Ilyen például Görögország, ahol a szegénység kockázatát csupán 16 százalékkal sikerült csökkenteni tíz év alatt. Ugyanígy a románok is hadilábon álltak a transzferekkel, az országban csak 17 százalékkal javult a szegénység kockázatának mutatója.
Magyarország egyértelműen nyertese az alapelveknek
A szociális jogok európai pilléreit hazánk sikerrel vezette be a mindennapjaiba, ahogyan az az Eurostat felmérésből kiderült:
uniós szinten a harmadik legjobb eredményt tudtuk felmutatni a szegénységi kockázat javítását illetően.
2010-ben a szociális transzferek 56,69 százalékkal csökkentették a szegénység kockázatát Magyarországon. Ez az arány aztán jelentősen romlott, majd 2015-től ismét javultak az adatok: tavaly 46,4 százalékot tett ki ez a mutató – uniós szinten azonban tavaly ez még így is dobogót ért.
Ezt bizonyítja az alábbi táblázat:
A szegénység kockázatának javulása a szociális transzferek következtében Magyarországon (év/százalék)
2010
56,69
2011
51,38
2012
47,62
2013
44,44
2014
43,61
2015
42,02
2016
43,80
2017
46,40
Az éremnek két oldala van, így muszáj hozzátenni az eredményhez azt is, hogy az Eurostat adatai szerint
2017-ben a magyar népesség 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten.
A probléma a nők 26,1 százalékát érintette, míg a férfiak körében ugyanez 25 százalékot tett ki. A 18 évnél fiatalabbak 31,6 százaléka, míg a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékának kellett megküzdenie a jelenséggel.
Szabadon választható az intelem, de eddig bejött
A pillér a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására jött létre. Az eszközt elsősorban az euróövezet számára alkották meg,
de az a részvétel iránt érdeklődő valamennyi uniós tagállam számára alkalmazható.
A szociális jogok európai pillérén belül meghatározott elvek és jogok érvényesítése a tagállamok, az uniós intézmények, a szociális partnerek és egyéb szereplők közös felelőssége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.