Putyin szerint kiszámíthatóságot biztosít a NIF-szerződés

Nincs akadálya, hogy más államok is csatlakozhassanak a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződéshez vagy egy másik megállapodás kidolgozásához ezen a területen

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Valóban vannak bizonyos nehézségek ezzel a szerződéssel kapcsolatban, mert nem részei a közepes és rövid hatótávolságú rakétákkal rendelkező más államok” – mondta Putyin.

„De mi akadályoz meg minket abban, hogy tárgyalásokat kezdjünk velük a meglévő megállapodáshoz való csatlakozásról vagy elkezdjük egy új megállapodás kereteinek kidolgozását” – hangsúlyozta az orosz államfő a védelmi minisztérium kibővített ülésén.

Putyin kiemelte: „bármilyen fenntartások is vannak az INF-szerződéssel, a mai viszonyok között stabilizáló tényező szerepét tölti be, egy bizonyos fokú kiszámíthatóságot és önmérsékletet tart fenn a katonai szférában”.

Amennyiben az Egyesült Államok felmondja a megállapodást, kénytelenek leszünk ellenintézkedéseket hozni a biztonságunk megerősítése érdekében

– fűzte hozzá.

„Oroszország továbbra is nyitott bármely olyan kezdeményezésre és javaslatra, amely a nemzetközi biztonság megerősítését eredményezi, például egy újabb fegyverkezési verseny megelőzésével. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak Oroszország, hanem az Egyesült Államok és a világ érdeke is” – mondta az orosz elnök.

Putyin ismételten tagadta, hogy országa megsérti az INF-szerződést, mert annak 1987-es megkötése óta csak légi és tengeri indítású rövid és közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki, amelyek kiváltották Washington riadalmát. Viszont közölte:

Oroszország könnyűszerrel telepíthetne földi indítású rakétákat is, ha Washington felmondja az INF-szerződést.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Nem most kezdődött

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – ez a nyugati sajtóban megjelent feltételezések szerint vagy az Iszkander-M rakéta meghosszabbított hatótávolságú változata, vagy pedig a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép módosított modellje lehet – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal

vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.