Theresa May belengette, hogy mégsem lesz Brexit

A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van:

az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy „egyáltalán nem lesz Brexit”.

A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.

Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor:

sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.

A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint mindenekelőtt Gavin Williamson védelmi miniszter igyekszik rábeszélni a miniszterelnököt a Brexit-megállapodásról szóló alsóházi szavazás elhalasztására, mivel fennáll a kockázata egy olyan katasztrofális mértékű vereségnek, amelybe akár a kormány is belebukhat.

A lap forrásai szerint Sajid Javid belügyminiszter és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter – a belügyi tárca előző vezetője – szintén hasonló állásponton van. Ők a The Times értesülése szerint azt javasolják, hogy Theresa May hétfő estig folytassa meggyőzési kampányát, de ha akkor is úgy tűnik, hogy a másnap estére tervezett szavazáson az alsóház hetven főnél nagyobb többséggel készül leszavazni a Brexit-megállapodást, fújja le a parlamenti voksolást.

A The Times forrásai szerint a jelenlegi helyzet alapján az alsóház akár 100 fős vagy még nagyobb többséggel is elvetheti a Brexit-megállapodást.

Theresa May a BBC rádió csütörtöki műsorában nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e „B terv” a megállapodás leszavazása esetére, csak megismételte azt az álláspontját hogy az EU-val elért egyezmény elfogadásának vagy a megállapodás nélküli kilépés lehet az alternatívája, vagy az, hogy „egyáltalán nem lesz Brexit”.

Kijelentette: elismeri, hogy „vannak aggályok” az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgáló tartalékmegoldás miatt. Theresa May szerint azonban az Európai Unióval kizárólag olyan megállapodás volt elérhető, amely tartalmazza ezt a megoldást.

A Brexit-megállapodásnak ez a legélesebben vitatott eleme.

E megoldás úgy kerülné el a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, hogy egységes vámügyi szabályozás léphetne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban – főleg azzal a visszatérő érveléssel utasítja ezt el, hogy meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg „beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. A megállapodáshoz mellékelt, e héten nyilvánosságra hozott jogi útmutató szerint ez a lehetőség valóban fennáll.

Theresa May ugyanakkor a csütörtöki BBC-műsorban hangsúlyozta, hogy a tartalékmegoldás életbe léptetése nem automatikus, és mindenképpen csak ideiglenes alkalmazásáról lehet szó.

A brit miniszterelnök most első ízben egyenes utalást tett arra is, hogy a parlamentnek „szerepe lehet” az e megoldás alkalmazásáról szóló döntésben.

Theresa May erre tett utalása potenciálisan rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat, mivel e parlamenti mérlegelési lehetőség nem szerepel az 585 oldalas kilépési megállapodásban, így szükségessé válhatnak további tárgyalások az EU-val ennek tisztázására.

Az EU bíróságának kezében a britek sorsa

Kérdés azonban, hogy a britek felmondhatják-e majd a Brexitet. Erről, ahogyan azt az Európai Bíróság bejelentette, egy nappal a Brexit-megállapodásról szóló brit parlamenti szavazás előtt hirdetnek ítéletet. A luxembourgi székhelyű törvényszék csütörtöki tájékoztatása szerint december 10-én reggel 9 órakor lesz az ítélethirdetés, amely szokatlan gyorsasággal követi a főtanácsnoki indítványt ebben az ügyben.

A bíróság illetékes főtanácsnoka e heti állásfoglalásában megállapította, hogy szerinte az EU alapszerződésének 50. cikke lehetővé teszi a kilépési szándék bejelentésének egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg hivatalosan nem lép hatályba a távozás.

Ez jelen esetben 2019. március 29-én, pontosan két évvel az 50. cikk aktiválása után lesz esedékes.

Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

A brit parlament alsóháza jövő kedden szavaz a kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, azonban szakértők szerint az egyezmény elfogadása a jelenlegi erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik, ennek hiányában pedig a brit kormány eddigi nyilatkozatai alapján legvalószínűbb a rendezetlen kiválás.

A hétfői luxembourgi ítélet hatással lehet tehát a Brexit folyamatára, ugyanis a bennmaradás sok képviselő szemében vonzóbb lehet a komoly gazdasági károkat okozó, úgynevezett „kizuhanásnál”, és a kilépést ellenzők számára kedvező döntés nyomán valamelyest nőhet egy második népszavazás esélye is.