Merkel is megszólalt Brexit-ügyben

A kancellár a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, nagyon sajnálja, hogy a londoni alsóház elvetette a brit európai uniós tagság rendezett felszámolásáról kötött megállapodást.

Szerintünk most a brit félnek kell megmondania, hogyan tovább

– fogalmazott Angela Merkel. „Van még idő a tárgyalásra” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a Brexit mindenképpen káros folyamat, rendezett és rendezetlen formában is, a német kormány pedig mindent megtesz ennek a kárnak a korlátozásáért és egy „rendezett megoldásért”.

Az írek nem engednek a Brexitből

Írország szerint az Európai Uniónak világos az álláspontja, hogy nem tárgyalható újra az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás, még azt követően sem, hogy kedd este a brit törvényhozás alsóházában megsemmisítő vereséget szenvedett. Emmanuel Macron francia elnök szerint a briteknek lesz a legrosszabb, ha nem lesz megállapodás. Theresa May miniszterelnök nem mondott le, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen, amelyről szerda este szavaznak.

Vége a „játszadozásnak”

Nincs már sok idő arra, hogy megoldást megtaláljanak Nagy-Britannia kilépésére az Európai Unióból – jelentette ki szerdán Heiko Maas német külügyminiszter, és figyelmeztetését megtoldotta azzal a megjegyzéssel, hogy „a játszadozások ideje most már lejárt”. Maas a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva mondta ezt, miután előző nap a londoni alsóház hatalmas arányban elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

Szerinte új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett tartalékmegoldásról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.

Minden körülmények között el akarjuk kerülni egy vámhatár bevezetését

– mondta Maas. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy amennyiben London kérni fogja Brüsszeltől a Brexit elhalasztását, akkor az EU konstruktívan fog tárgyalnia róla.

A briteknek kell kérniük a kilépés elhalasztását

Jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy március 29-e helyett későbbre halasszák Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit), de ezt a briteknek kell kérniük – jelentette ki Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter szerdán. „Azonban jelenleg ez nem más puszta feltételezésnél, mert Theresa May brit miniszterelnök sohasem kérte, ahogy környezetének egyetlen más tagja sem” – húzta alá a France Inter rádióadónak nyilatkozó tárcavezető. „Jogilag, technikailag elképzelhető a halasztás. Ehhez arra van szükség, hogy a britek kérelmezzék, az Európai Unió másik 27 tagja pedig egyhangúlag engedélyezze azt” – mutatott rá.

A kilépés menetrendjét az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke tartalmazza. „A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (...) bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz” – áll a dokumentumban.

Korábban a francia elnök, Emmanuel Macron is megszólalt, és szerinte

a briteknek lesz a legrosszabb, ha nem lesz megállapodás.

A rendezetlen kiválásra is készülnek a skandináv és a balti államok

Sajnálattal és aggodalommal vették tudomásul a skandináv és a balti országok, hogy a londoni alsóház kedd este elsöprő többséggel elutasította Brexit-megállapodást, és valamennyien kezdenek felkészülni London rendezetlen kiválásának lehetőségére. Lars Lökke Rasmussen dán kormányfő a Twitteren jelezte: a szavazás után most egy lépéssel közelebb került a kaotikus brit kiválás lehetősége. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy most Londonnak kell megtalálnia a módját, hogy megoldja ezt a helyzetet.

Stefan Löfven svéd kormányfő is sajnálkozását fejezte ki, és kiemelte, hogy az elutasított megállapodás lett volna a legjobb módja Nagy-Britannia rendezett kilépésének. Svédország mindenesetre felkészül a kemény – megállapodás nélküli – Brexit lehetőségére. Juha Sipila finn miniszterelnök szerint a londoni alsóházi szavazás kimenetele sajnálatos volt, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő. Finnország is a rendezetlen kilépésre készül most már: a kormányfő felszólította a skandináv országban élő brit állampolgárokat, hogy mielőbb jelentkezzenek a bevándorlási hatóságoknál tartózkodási engedélyük fenntartásának igénylésére.

Jüri Ratas észt kormányfő szerint is a kedden leszavazott megállapodás a lehető legjobb opció London számára. Észtország most várja a brit kormány következő lépéseit. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a londoni kormány képes lesz utat mutatni arra, hogy mehetnek innen tovább a dolgok. Megjegyezte: az az alapvető igazság, hogy az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is kölcsönösen szüksége van egymásra. Linas Linkevicius litván külügyminiszter a Brexittel kapcsolatos huzavona józan és gyors megoldásában bízik. Kiemelte, hogy garantálni kell az uniós és a brit állampolgárok, illetve vállalatok biztonságát. Linkevicius szerint minden opció továbbra is nyitott, akár a Brexittől való visszalépés is.

Szakértő: valószínűleg elbukik a bizalmatlansági indítvány

A Századvég szakértője szerint valószínűleg elbukik a brit kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, mivel kedden az alsóházi konzervatív párti képviselők a Brexit-megállapodás, és nem Theresa May brit miniszterelnök ellen szavaztak. Halkó Petra az M1 aktuális csatornán azt mondta, a miniszterelnök jelenlegi feladata, hogy a legkisebb rossz felé terelje az országot.

Theresa May-nek hétfőig van lehetősége arra, hogy alternatívákkal álljon elő a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) ügyében. Nagy eséllyel bekövetkezik a kemény Brexit, amelynek során az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az unióból, illetve egy új népszavazás kiírása is felmerült – fűzte hozzá. Szerinte

kemény Brexit esetén nagyobb gazdasági és társadalmi „pánikhelyzet” alakul majd ki.