Theresa May miniszterelnök és Stephen Barclay, a Brexit-ügyi tárca vezetője hétfő este Strasbourgba utazott, ahol soron kívüli tárgyalást tartottak Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier-val, a bizottság Brexit-főtárgyalójával.
David Lidington, a kabinetirodát vezető miniszter – aki e minőségében Theresa May helyettesének számít – alsóházi beszámolójában elmondta:
a megbeszélésen elért, kötelező erővel bíró jogi instrumentum arról intézkedik, hogy az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) hatálya alatt.
Lidington ismertetése szerint ha az EU ezt mégis megpróbálná, az a két fél által most elfogadott, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalás nyílt megsértése lenne, és az Egyesült Királyság ezt az eljárást független döntőbírósági fórum előtt támadhatná meg.
A kabinetirodát vezető miniszter szerint a közösen elfogadott jogi instrumentumban mindemellett szerepel az a kétoldalú elkötelezettség is, amelynek alapján az Egyesült Királyság és az Európai Unió 2020 december végéig igyekszik alternatív megoldásokkal felváltani a backstop-záradékot.
Mivel ez a kötelezettségvállalás a hétfőn elfogadott közös jogi instrumentum integráns része lesz, szintén kötelező jogi erővel bír majd
– hangsúlyozta Lidington.
A brit kormány és az Európai Bizottság által elfogadott jogi formula nem jelenti a Brexit feltételrendszeréről tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban januárban 230 fős rekordtöbbséggel elvetett 585 oldalas megállapodás újranyitását, hanem az egyezmény kiegészítéseként ölt formát.
Az alsóház a tervek szerint kedd este szavaz ismét a Brexit-megállapodásról, amelyet a képviselők a januári szavazáson elsősorban a backstop-megoldás miatt vetettek el.
A backstop-záradék alapján ha a kilépés után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak végéig sem sikerülne az EU-val olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely önmagában szükségtelenné teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán – amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz -, az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is.
A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas alsóházi Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban nem hajlandó elfogadni, hogy a backstop-záradék érvényesítése esetén – mivel nincs meghatározott alkalmazási határidő – az Egyesült Királyság elvileg végérvényesen vámunióban maradhatna az EU-val.
A hétfő éjjel elért kétoldalú jogi instrumentum ezt az ellenérvet hivatott semlegesíteni, bár a tory Brexit-tábor követelésével ellentétben továbbra sem határoz meg rögzített időtávlatot a backstop-mechanizmus alkalmazhatóságára.
Emellett nem a Brexit-megállapodás részét képezi, hanem külön dokumentumként csatolódik az egyezményhez, jóllehet a konzervatív frakció keményvonalas Brexit-tábora kifejezetten a kilépési megállapodás módosításának elérését követelte Theresa Maytől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.