Sok magyar már rég összepakolt a Brexit miatt

Múlt hét pénteken éjfélkor lejárt a brit EU-tagság megszűnésének eredeti határideje, az Egyesült Királyság azonban továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagja, miután a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást a londoni alsóház háromszor is elutasította, és Theresa May miniszterelnök a második parlamenti elutasítás után kezdeményezte az EU-nál a kilépési határidő meghosszabbítását.

A múlt heti EU-csúcson született megállapodás szerint

az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Miután ez nem történt meg, az EU-csúcs döntése értelmében Londonnak április 12-ig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit,

ha a határidőig nincs előrelépés, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

Sokan már összepakoltak

A Brexit körüli huzavona nemcsak a briteket tölti el bizonytalansággal, hanem azt a több millió külföldit is, akiknek a sorsát leginkább befolyásolja az EU-tagság megszűnése:

Nagy-Britanniában a statisztikai hivatal becslései szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él, illetve a British Future nevű intézet tanulmánya szerint 98 ezer magyar tartózkodik a szigetországban.

„A bizonytalanság nyilván senkinek nem kedvező, de a Brexit kapcsán

a magyar állampolgárok részéről eddig nyugtalanságot nem tapasztaltunk

– közölte a VG.hu-val Magyarország londoni nagykövetsége, azonban a folyamatos tájékoztatásra igény van: márciusban több alkalommal is szerveztek lakossági tájékoztatást Londonban, Edinburghban, Manchesterben és Chesterben brit jogi szakértők részvételével.

Az elvándorlási kedv egyértelműen érezhető, bár nem akkora méretű, mint amekkorára számítottunk

– ezt már Karasi Kitti, az Euwork Kft. HR-tanácsadója mondta el portálunknak. A legnagyobb külföldi munkaközvetítő cég szakembere hozzátette:

általában Hollandiába szeretnének munkát vállalni az Egyesült Királyságban dolgozók. Korábban nem voltak ilyen jellegű megkereséseik.

Azt is elárulta, tapasztalatuk szerint a kint élő magyarok munkavállalását eddig nem befolyásolta az intézkedés és a körülötte lévő bizonytalanság, de „egész egyszerűen nem érzik jól magukat miatta”. „Az egyik munkavállalóm jelezte, mostantól mindenkinek ki kell tölteni egy a régi »home office«-hoz hasonló online űrlapot, amit a munkaadójuk jelzett feléjük, tehát a munkaadók igyekszenek a tapasztalatok alapján mindent megtenni a külföldi alkalmazottaikért, mert nem akarják elveszíteni őket” – tette hozzá.

A londoni nagykövetség több alkalommal szervezett állásbörzéket, ahol többek között a Jaguar Land Rover, a BlackRock, a BP illetve az ExxonMobil kínálnak budapesti munkát az angliai magyaroknak és végzős diákoknak.

A magas részvételre való tekintettel elmondható, hogy van érdeklődés a hazaköltözés iránt. Van olyan cég Budapesten, amely jelenlegi munkaerőállományának több mint 10 százalékát, körülbelül 50 főt vett fel külföldről hazatérő magyarok közül

– közölte a nagykövetség.

Vannak, akik még nem aggódnak

Általánosan elmondható, hogy minden munkáltató fölösleges hisztinek tartja az egészet,

és a brit ismerőseink biztosak abban, vagy legalábbis remélik, hogy visszavonják az intézkedést” – mondta a szakértő. A kint élő magyarok szerint is alapvetően a munkavállalók között beszédtéma a Brexit, a vállalatok visszafogottan kezelik a helyzetet.

„Pár hónapja a cég mindenkinek kiküldött egy e-mailt, hogy egy »no deal« esetén mi történhet: azt írták, hogy attól függően, hogy ki mióta van az országban, mikor és hogy kell jelentkezni az úgynevezett lakcímkártya elintézéséhez” – számolt be a VG.hu-nak egy Londonban élő tervezőmérnök, aki az egyik brit járműgyártó vállalatnál dolgozik.

A hivatalos kommunikáció szerint

az Egyesült Királyságban élő, maradni szándékozó magyar állampolgároknak regisztrálniuk kell magukat a Brexitet követően 2021. június 30-ig vagy 2020. december 31-ig a brit hatóságoknál – a határidők annak függvényében változnak, hogy rendezett vagy „no deal” kilépésre kerül-e sor.

A brit hatóságok tervei szerint alapesetben nem a kérelmezőknek kell bizonyítaniuk a tartózkodási joguk meglétét, azonban azt ajánlják, hogy az elővigyázatosság érdekében, aki a Brexit után is az Egyesült Királyságban kíván maradni, kezdje el gyűjteni

a tartózkodási helyét, munkahelyét, biztosítását (bármilyen módon, de hitelesen) igazoló dokumentumokat saját magára és családtagjaira vonatkozóan.

„A munkáltatom nem mondott semmit, és semmilyen hivatalos értesítőt sem kaptam. Tulajdonképpen annyit tudok az egészről, amit a hírekben elmondtak, vagy amit a közösségi médián keresztül olvastam” – mesélte el tapasztalatit egy Manchesterben működő adósságkezelő cégnél dolgozó olvasónk.

„Én nem érzem úgy, hogy engem érintene a dolog, mert már 8,5 fel éve kint élek.

Viszont rengeteg olyan emberrel találkozom, akiknek problémát okozott a Brexit körüli bizonytalanság

– árulta el. Elmesélte, hogy egy volt lakótársa munkáltatója a Brexitről szóló népszavazást követően áttelepült Romániába, vagy egy másik ismerősének a túlóra lehetőségét vonta vissza cég – amely miatt 300-400 font bevételtől esett el –, mert a gyár jelentősen visszavette az unióba szánt termelését.

„Pár autógyártó cég sok embert elküldött a népszavazást követően. Nemrég olvastam egy cikket egy magazinban, amit a gazdasági igazgatónk nyilatkozott, úgy tűnik, hogy nálunk minden megy ugyanúgy tovább” – mesélte a munkahelyéről a magyar tervezőmérnök.

Az Euwork Kft. HR-tanácsadója szerint a mostani bizonytalan helyzet ellenére sem volt semmilyen negatív tapasztalatuk az albérletek kapcsán, „a landlordok (főbérlők) nem foglalkoznak ezzel a témakörrel”. A kint élő magyarok közül is többen a megerősítették VG.hu-nak, hogy az ügynökségeken keresztül bérelt szállások ugyanúgy a rendelkezésükre állnak és bőven egy évre előre leszerződnek velük.

Ez vár a magyarokra

Egyre nagyobb esély van rá, hogy rendezetlen kilépés lesz:

ennek esetében a brit kormány egy „átmeneti időszakot” vezetne be 2020. december 31-ig. Ezalatt tudnak regisztrálni a Brexit napján már az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós polgárok, tehát a letelepedett és előzetes letelepedett jogállások kérelmezése és a regisztráció ekkor is kötelező lesz.

A Brexitet követően kiérkező uniós polgárok ezzel párhuzamosan továbbra is beutazhatnak (útlevéllel és személyi igazolvánnyal is), tanulhatnak és munkát vállalhatnak (vízum vagy regisztráció nélkül),

de csak három hónapot meg nem haladó időtartamra. Ezt követően „európai tartózkodási engedélyért” (European Leave to Remain) kellene folyamodniuk, amely nem haladhatja meg a harminchat hónapot és nem megújítható.

Ennek lejárta után a később bevezetendő új bevándorlási szabályok szerint kell majd új jogállást és tartózkodási vagy munkavállalási engedélyt kérniük.

A VG.hu-val a nagykövetség közölte, hogy a Brexit-forgatókönyvektől függetlenül a magyar kormány célkitűzései változatlanok: az Egyesült Királyság területén élő, tanuló és dolgozó magyarok jogainak megvédése, illetve szerzett jogainak garantálása.