A leadott alsóházi szavazatok 98 százalékot meghaladó feldolgozottsága szerint a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE) több mint 7,3 millióan szavaztak, ami azt jelenti, hogy 28,7 százalékos eredménnyel és 123 mandátummal végzett az élen.
A korábbi erőjelzéseknek megfelelően a Néppárt (PP) kapta a második legtöbb szavazatot. Ezzel együtt a konzervatívok eddigi legrosszabb választási eredményüket könyvelhetik el a megszerzett 66 mandátummal, ami hatalmas vereség eddigi 134 mandátumukhoz képest. A rájuk leadott 4,2 millió szavazat az összes voks 16,6 százaléka.
Jelentősen növelte parlamenti képviseletét az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely 57 mandátumával a harmadik párttá lépett elő a törvényhozásban. A szavazatok 15,8 százalékát szerezték meg, több mint 4 millió szavazónak köszönhetően.
Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés rosszabbul szerepelt, mint legutóbb 2016-ban, így 35 képviselőt delegálhat a spanyol parlamentbe. A választók 11,9 százaléka szavazott rájuk, összesen több mint 3 millióan.
Bejutott a törvényhozásba a radikálisan jobboldali VOX párt is, egyből 24 mandátumot szerezve – radikális jobboldali erő ezzel 1982 óta először nyert parlamenti képviseletet Spanyolországban. Az összes szavazat 10,2 százalékát kapta a VOX, amelyre mintegy 2,6 millió választópolgár voksolt.
Az új, május 21-én megalakuló spanyol parlamentben összesen 14 párt foglalhat majd helyet, köztük több katalán és baszk nacionalista politikai erő is. Az elszakadáspárti katalán pártok a korábbinál valamivel nagyobb képviseletre tettek szert: eddigi 17 mandátumuk helyett 22 képviselői hellyel rendelkeznek majd.
Spanyolországban a vasárnapi előrehozott választásokon egyik politikai párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget, ráadásul sem a bal-, sem a jobboldali pártok koalíciója nem elképzelhető külső támogatás nélkül az eredmények alapján. Emiatt felértékelődhet a parlament kisebb pártjainak szerepe.
A számok alapján stabil, kétpárti koalíciót egyedül a PSOE és az Állampolgárok együttműködése tudna biztosítani, noha utóbbi elnöke, Albert Rivera a választási kampány során több alkalommal is nyíltan elutasította ennek lehetőségét.
A vasárnapi választásokon az arra jogosult 36,9 millió spanyol közül 25,9 millióan adták le szavazataikat. A 75,8 százalékos részvételi arány az egyik legmagasabb a spanyol demokrácia 42 éves történetében.
A parlament 350 fős alsóházának összetétele mellett a szavazók 208 felsőházi, vagyis szenátusi hely sorsáról dönthettek. Ebből 122-t kaptak a szocialisták, 79-cel többet, mint amennyivel eddig rendelkeztek. Ezzel megszakadt a PP 1993 óta tartó szenátusi győzelemsorozata. A konzervatívok vasárnap mindössze 55 felsőházi mandátumot nyertek az eddigi 130-hoz képest.
Most először nyert szenátusi helyet az Állampolgárok, összesen hármat, míg az Unidos Podemos elveszítette eddigi nyolc fős képviseletét. A VOX nem jutott be az összesen 266 tagú felsőházba, ahova 58 szenátort az autonóm közösségi parlamentek delegálnak majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.