128 éves lett a Nagycirkusz

Pontosan 128 évvel ezelőtt, 1891. május 7-én nyitotta meg kapuit Budapest első állandó cirkusza a Városligetben. A magyarok közkedvelt, kikapcsolódásra szolgáló létesítménye a megnyitása óta jelentős változásokon ment keresztül, ugyanakkor máig megkerülhetetlen, ha a Városligetről beszélünk.

Mindenről az állatkert tehet

A cirkusznyitás terve 1888-ban született meg az egykori fővárosi döntéshozók fejében, szerződést a kivitelezésre viszont csak 1889 tavaszán kötött Budapest Wulff Ede, elzászi vállalkozóval. A megegyezéshez anyagi megfontolások vezettek, a Fővárosi Állat és Növénykertet ugyanis a rendes bevételeiből nem tudta fenntartani magát,

ezért az igazgatóság cirkuszi mutatványokkal kívánta odavonzani a közönséget.

A német–holland cirkuszigazgató lett tehát az első állandó cirkusz vezetője, és az épület felhúzását is ő vezette. A cirkusz Wulff megfontolása alapján az akkor újszerű vasvázas megoldással épült fel: a vállalkozó a brüsszeli világkiállításra készített hullámbádogból álló és vasrudakkal megerősített épületet honosította meg Pesten. Erre a technológiára nagy szükség is volt, hiszen a század utolsó évtizedeiben több nagy színháztűz is pusztított, a szétszedhető és összerakható épület viszont biztonságot jelentett.

A ligeti cirkuszt hamar felhúzták, az épület méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyezőek voltak. Az új épület pedig az akkori viszonyok között grandiózusnak számított, összesen 2290 főt volt képes befogadni.

A megnyitás utáni első két évtized több változást is hozott, a tulajdonosok cserélődése mellett több bérlő is megfordult az épületben, de kétszer teljes egészében fel is újították azt. A második felújításra 1908-ban került sor, a cirkusz megnyitóján az épületet egy ékszerdobozhoz hasonlították: külön dicsérték a homlokzatot, a világítást, a kókuszszőnyeget és a 2,5 méteres medencét.

Becslések szerint ekkor a cirkusz épülete mintegy 130 ezer koronát ért.

Az első világégésig a „színház” többé-kevésbé szép anyagi sikerrel működött, a korabeli újságcikkek szerint a műsorok disztingvált, sőt, előkelő közönség előtt zajlottak le.

Először a bombázás, később az állam rombolta le a cirkuszt

A negyvenes évekig a cirkusz vezetésének nem volt oka panaszra, a nívós előadások ugyanis rengeteg nézőt vonzottak. Ebben változást csak a második világháború évei hoztak, amikor is 1944-ben a fokozódó budapesti bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását a cirkusz számára.

Ez egyben áldás és átok is volt, az épületet ugyanis több bombatámadás is érte, így az jelentős mértékben rongálódott.

A lepusztult épületet aztán igen rövid idő alatt helyreállították, majd 1949-ben államosították azt. Ennek köszönhetően a cirkusz 1966-ig folyamatosan működött ugyan, de a főváros az épületet még ebben az évben egyszerűen lebontatta. A cirkusz romjain később, 1971-ben, egy akkor viszonylag modernnek számító épületet húztak fel, amelyhez ugyanakkor a mai napig nem nyúltak hozzá.

Ezt pótolandó a Liget Budapest projekt részeként kap majd új épületet a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében. A beruházás összesen 25 milliárd forintba kerül majd.

Modern kor: show állatok nélkül

Az Európai Unió 28 országából egyébként 20-ban már betiltották. Magyarországon petíciót indítottak azért, hogy itt is megtörténjen. Felhívásukban arra hivatkoznak, hogy az állatokat veréssel, éheztetéssel és megfélemlítéssel törik meg, és tanítják be a mutatványok elvégzésre. A magyar petíció célja, hogy minél többen hangot adjanak véleményüknek, és rávegyék a törvényalkotókat, hogy foglalkozzanak az üggyel.