Óriási fölénnyel, 13 mandátumot szerezve a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást Magyarországon.
A választásra jogosultak 43,36 százaléka járult az urnákhoz. Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót az exit pollok szerint.
A Magyar Nemzet értesülései alapján 98 százalékos feldolgozottságnál 52,3 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ez 13 EP-képviselőt jelentene a kormányzópártoknak. A második a Demokratikus Koalíció, amely 16,3 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe.
Ezen adatok szerint a 9,7 százalékos Momentum 2 jelöltje lenne befutó, a Jobbik (6,5 százalék) és az MSZP-Párbeszéd szövetség (6,6 százalék) is pedig 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe – olvasható a magyarnemzet.hu-n.
Az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben (EP) a választásokról közzétett exit pollok vasárnap esti első összesítése szerint. Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 173 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.
A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) az összesítés szerint 147 mandátumuk lehet.
Az előzetes adatok szerint átlagosan körülbelül 49-52 százalékos volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Legutóbb, 2014-ben a részvétel 42,61 százalék volt.
Vasárnap este 19.29-re valamennyi magyarországi szavazókör bezárt és ezt a helyi választási irodáknak jelentették is – közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján. Azt mondta: az átjelentkezőket váró szavazókörökben is zavarmentes volt a választás. Utalt arra, hogy tavaly módosult az átjelentkezések benyújtására vonatkozó előírás, és a szavazás előtti péntek helyett szerdán zárult az átjelentkezés határideje, így a választási irodáknak volt idejük felkészülni a sok átjelentkezőre.
Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a szavazókörök bezártak, az eredményeket az uniós előírás miatt este 11 óráig nem közölheti az NVI, de a pártok nyilvánosságra hozhatják az EP-választás részeredményeit, ha a delegáltaktól megkapott jegyzőkönyvek eredményeit összegzik. Közölte azt is, hogy 19 órától exit poll eredményeket is közzé lehet tenni.
Pálffy Ilona elmondta: Magyarországon 18.30-ig a szavazásra jogosultak 41,7 százaléka szavazott. Jelezte, arra számít, hogy a végleges részvételi adat 42-43 százalék körül alakul.
Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 10 277 szavazókörben a vasárnap tartott európai parlamenti választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják voksukat. A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát. Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de
addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg az Európai Unióban valamennyi szavazókör be nem zár.
Olaszországban este 11 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.
Rendben folyik a szavazás az Európai Parlament magyar tagjainak választásán – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság vasárnapi ülésén. Nagyon kevés rendkívüli esemény volt eddig. Több helyről jelezték, hogy az NVI által hívott nemzetközi megfigyelők is járják a szavazóköröket. Az NVI 33 nemzetközi megfigyelőt vett nyilvántartásba.
Az NVI elnöke elmondta azt is, hogy a XI., XIV., IX. és VIII. kerületben volt sok átjelentkező, de a választási irodák tájékoztatása szerint rendben, gyorsan történik az átjelentkezők szavazása.
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 37,06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
Budapesten a szavazók 44,1 százaléka, 579 064 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 41,5 százalék, ami 85 193 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 31,3 százalék, ebben a megyében 134 196-an voksoltak. A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben 30,25 százaléka, 2014-ben pedig 24,06 százaléka.
A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Ötvennégyezer levélszavazat már visszaérkezett a Nemzeti Választási Irodához (NVI), ebből 43 ezernek az azonosító nyilatkozatát már ellenőrizték – mondta az NVI elnöke.
Pálffy Ilona felidézte: a sem Magyarországon, sem más uniós országban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, ha május 2-áig felvetették magukat a névjegyzékbe, ezt összesen több mint 115 ezren tették meg.
A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484 377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.
Szilikonkarkötőt kapnak a Nemzeti Választási Irodától azok az első választók, akik a tavalyi országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. A nemzeti színű szilikonkarkötő – amelyen az Európai Unió zászlaja is szerepel – 110 154 fiatal számára készült el.
A látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe, hogy önállóan adhassák le szavazatukat. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár május 17-én 16 óráig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint 148 választópolgár igényelt ilyen sablont.
13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben.
A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 18,66 százaléka, 245 061 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Veszprém megyében volt a legmagasabb, 18,43 százalék, ami 52 737 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 13,5 százalék, ebben a megyében 60 578-an voksoltak.
A 2004-es EP-választáson délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 13,75 százaléka szavazott, 2009-ben 13,77 százaléka, 2014-ben pedig 11,53 százaléka.
A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen. A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint
a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.
A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát.
Vasárnap a magyarországi szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.
Orbán Viktor miniszterelnök azt reméli, hogy az EP-választáson a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek, és a bevándorlást ellenző politikai vezetők jutnak jóval nagyobb szerephez a következő öt évben.
„A részvétel tekintetében is és az esélyeket tekintve is több vagyok, mint bizakodó” – mondta a kormányfő, a Fidesz elnöke újságíróknak, miután leadta szavazatát a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben.
Orbán Viktor kiemelte, hogy
mivel listás választásról van szó, tudni lehet majd, melyik politikai erő mögött milyen arányban állnak a magyar választók, ezért szerinte ez a magyar belpolitikát is meghatározó választás.
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 7,24 százaléka, 95 095 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,83 százalék, ami 25 084 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, ebben a megyében 28 141-en voksoltak.
A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán a legtöbb választópolgár abban a szavazókörben szavazhat, ahol a tavalyi országgyűlési voksoláson, néhány esetben azonban máshol kell voksolni. A választónak célszerű indulás előtt ellenőriznie a választási irodától kapott tájékoztatón, hogy melyik szavazókörbe várják.
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
A fővárosban a szavazók 1,4 százaléka, 18 396 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 1,71 százalék, ami 7126 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Nógrád megyében volt, 1,22 százalék, ebben a megyében 1916-an voksoltak.
Az Európai Unió előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az európai parlamenti választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban nem fejeződik be a szavazás.
A 2004-es EP-választáson reggel 7 óráig a választásra jogosultak 0,90 százaléka szavazott, 2009-ben 1,07 százaléka, 2014-ben pedig 0,96 százaléka.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.
Az a választó, aki még nem adta fel postán a levélszavazatát, még a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában. Azok a magyar állampolgárok, akik sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nem rendelkeznek lakcímmel, levélben szavazhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe.
Vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán. Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.
Vasárnap tartják az európai parlamenti (EP-) választásokat az eddig kimaradó 21 uniós tagállamban, így Magyarországon is, miután az elmúlt napokban Csehországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Máltán és Szlovákiában már leadhatták a szavazatukat a választópolgárok.
A nap folyamán összesen 593 mandátum sorsa dől el az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt továbbra is 751 tagú Európai Parlamentben. Ha a britek kilépnek, a 73 brit képviselő mandátuma megszűnik, és a parlament létszáma 46-tal, 705 képviselőre csökken, mert a 27 mandátumot 14 másik tagállam között osztanak szét. Ezekből azok kerülnek majd be az EP-be, akik a mostani eredmények alapján a bejutók után következnek.
Az EP vasárnap 18 órától hozza nyilvánosságra a már elkészült exit pollokat, 20 órától pedig a mandátumeloszlásra vonatkozó első becsléseket. Ezeket folyamatosan frissítik, ahogy az előrejelzések és a hivatalos eredmények beérkeznek. Az első ideiglenes összeurópai eredményt várhatóan 23:15-kor teszik közzé. Ennek a viszonylag késői időpontnak az oka, hogy Olaszországban este 11-ig lehet voksolni, és ameddig a szavazás bárhol tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat.
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az európai parlamenti (EP-) képviselők magyarországi választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.
Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 277 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,9 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.
Amióta az Európai Parlament tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel, miközben az európai polgárok 48 százaléka érzi úgy, hogy a választással befolyásolhatja az unió politikáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.