A magyar szülők sportos gyerekekre vágynak

„ÍGY SPORTOL MAGYARORSZÁG” – címmel ismertette az Intersport, a legújabb, Magyarország és a régió sportolási szokásait feltérképező egyedülálló, friss és átfogó felmérés eredményeit.

A felmérés fontos megállapítása, hogy Magyarországon szinte minden szülő (96 százalék) azt szeretné, ha gyermeke aktív, sportos lenne

– fejtette ki Horváth Csobán az Intersport Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: a sportegyesületek lehetőségeit, illetve tennivalóját mutatja, hogy hazánkban csak a gyerekek 35 százaléka tagja valamilyen sportegyesületnek.

Ebben nagy szerepe van annak, hogy a válaszadó magyar szülők majdnem fele szerint a sportegyesületi kínálat nem kielégítő a lakóhely, vagy az iskola közelében.

A felmérés szerint – ahol egy kérdésre több választ is lehetett adni –, a hat évesnél idősebb gyerekkel élő szülők 18 százaléka nem tudja, mennyit sportol gyermeke, 16 százalékuk szerint heti 1-3 órát, 21 százalékuk szerint legalább heti 5 órát, 40 százalékuk szerint pedig hetente több mint 5 órát tölt el sporttal a család kisebb tagja. Beszédes adat, hogy miközben a gyerekeknek csak 4,5 százalék nem sportol rendszeresen, az iskolai tornaóráknak köszönhetően egyértelműen megnőtt a gyerekek sporttal eltöltött óráinak száma, ezáltal pedig nagyrészüknek a sport beépülhet a mindennapjaiba.

A közösségi média megoszt, de van jó szerepe is

A mobiltelefon, a közösségi média és a sport kapcsolatát elemző kérdésre a válaszadók 77 százaléka mondta azt, hogy minél gyakoribb a digitális média használata, a gyerekek és fiatalok annál kevésbé aktívak a sportban. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy a digitális média ösztönözhet is a sportra: a megkérdezettek 49 százaléka szerint a közösségi média arra motiválhatja a fiatalokat, hogy (többet) sportoljanak, míg 58 százaléka gondolta úgy, hogy a közösségi média sportos példaképeket állít a fiatalok elé. A válaszadók 59 százaléka szerint a közösségi média felkelti a fiatalok érdeklődését az új sportágak iránt.

A helyszín és a közösség is számít

A gyerekek sportra való motivációjához kapcsolódva a helyszínt illetően, a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy a gyerekek számára fontos, hogy a természetben legyenek. 64 százalék szerint a mozgás öröme, 45 százalék szerint pedig az egészség és a fittség a gyerekek sport iránti motiváló ereje. Emellett a szülők 57 százaléka vallja azt, hogy a barátokkal való együtt sportolás a legfontosabb mozgatórugója annak, hogy egy gyerek mozogjon.

A munka melletti sport energiát igényel és szabadít fel

A felnőtt munkavállalók 59,1 százaléka válaszolta azt: hiába határozza el, hogy munka után sportolni fog, nincs elég motivációja a sportoláshoz, mert ezzel kapcsolatban motivációs mélyponttal küzd.

Ez az arány csak Csehországban és Szlovákiában jobb – 55,4 százalék, illetve 56,7 százalék -,

Emellett a válaszadók 59 százalék mondta azt, hogy a munka és az egyéb tennivalók mellett nem jut ideje arra, hogy a gyerekeivel sportoljon. Ugyanakkor, a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy igyekszik sok mozgást beépíteni a munkás hétköznapokba, míg 62 százalék vallja azt, hogy csökken a munkában nyújtott teljesítmény, ha hosszabb időn keresztül nem sportol. 76 százalék tartja úgy, hogy a sportra mindig kell időt találni, akkor is, ha a munkahelyen sok a stressz. 62 százalék pedig szeretné még jobban beépíteni a munkás hétköznapjaiba a sportot.

A kérdésre, hogy milyen hatással van a rendszeres sportolás a munkájára, a válaszadók 67 százaléka mondta azt, hogy a sportolás után általában jobb a hangulata, míg 54 százalékuk szerint ettől nagyobb teherbírás, 48 százalék szerint pedig megnövekszik a teljesítőképesség,

míg 15 százalék szerint csökken a kiégés kockázata.

A felmérés során az is kiderült, hogy Magyarországon, a munkaadók csupán 32 százaléka biztosít dolgozói számára térítésmentes fitnesz lehetőséget. Vagyis a munkaadók 68 százaléka nem biztosít dolgozói számára térítésmentes fitnesz lehetőséget. A helyzet ugyanakkor másutt sem sokkal jobb: az arány Ausztriában 69 százalék, Csehországban 72,1 százalék, Szlovákiában 75,4 százalék, míg az éllovas Németországban 65,4 százalék.

A magyarok a természetbe vágynak

A magyar válaszadók 51 a szabadban végzi a sporttevékenységeket, míg 85 százalék szívesen sportolna többet a természetben.

Az outdoor sportok kedvelői a friss levegőt szeretik

A természetben zajló outdoor sportok kedvelőinek 84 százaléka azért ezt választja, mert a friss levegőn akar lenni. 59 százalék szerint egyszerűen szép a természetben lenni, míg 51 százalék szabadnak érzi magát a természetben.

A természetben a kedvenc helyünk az erdő

A kérdésre, hogy a természetben hol szeret a legjobban sportolni? A magyar válaszadók 51 százalékban az erdőt, 44 százalékban a vizeket, 40 százalékban a mezőket/parkokat, 22 százalékában a hegyeket jelölték meg.

A sportpálya a férfiak terepe

A férfiak 31 százaléka, de csak a nők 17 százaléka, mozog a legszívesebben a sportpályán. Vagyis majdnem kétszer annyi magyar férfi, mint nő, választja a sportpályákat.

Eszerint egy magyar vegyes focicsapat négy nőből és hét férfiból állna fel.

A kempingezés még sok potenciált hordoz

A kempingezéssel kapcsolatban adott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók 86 százaléka szerint a kempingezés a szabadságot és a kalandot jelenti, míg 13 százalék szerint egyszerűen szép a természetben lenni. A válaszadók 66 százaléka külföldön szeret kempingezni, 42 százalék leginkább a fesztiválokon kempingezik. A válaszadók 11 százaléka 2-3 évente egyszer kempingezik, 38 százalék ritkán 38 százalék viszont soha nem kempingezik.

Idős korban is fontos a fittség

Az időskori sportolás kapcsán a válaszadók 92 százaléka gondolja úgy, hogy aki rendszeresen sportol, kiegyensúlyozottabban él, míg 69 százalékuk szerint a sport a fiatalság forrásaként hat.

Egy lusta ember csak saját maga tudja meggyőzni: a havonta egy alkalomnál ritkábban, vagy sohasem sportolók válaszaiból az is kiderült, hogy egy lusta embert sem egy orvos, sem egy barát nem tud meggyőzni. 43 százalékuk szerint:

Csak én magam tudnám magam több sportra rávenni.