A digitális egészségügy fejlesztésére 12-14 milliárd jut

Az egészségipar jelentősen hozzájárul egy-egy ország GDP növekedéséhez, van ahol ez a 10 százalékot is eléri, mondta Nagy Ádám az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) iparági stratégiáért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára a Hungaromed konferencián.

Az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2025-ig két százalékkal nő az egészségipar hozzájárulása a GDP-hez, Magyarország pedig ezt szeretné túlszárnyalni.

Nagy Ádám hozzátette, a nemzetközi versenyképességünk forog kockán, ezért a kormány főleg a húzóágazatokat a gyógyszeripart és az orvostechnikai eszköz ipart támogatja, hogy ezeket a számokat teljesíteni tudjuk.

Az egészségügyben digitális forradalom van, attitűdváltásra, és informatikai hálózat fejlesztésére van szükség, erről már Szabó Zoltán Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa beszélt. Elmondta, az egészségügy is felismerte az adat fontosságát, az adattal gyógyítani szeretne, de erre nem áll még készen a hazai rendszer, ezért folyamatban van egy informatikai térkép megalkotása. Az adatokat jelenleg vizualizálják és értelmezik, ebből ki fog derülni, hogy mi az, amit még fejleszteni kell mi az, amit még össze kell kapcsolni, esetleg konszolidálni kell. A térkép felállítása után elkészítenek egy koncepciót, ami a következő öt év feladatait fogja tartalmazni.

Letisztult és átlátható ökosztisztémára van szükség az egészségügyben, hasonló módon mint ahogy ez a közigazgatásban már megtörtént, sajátos adatkezelési modellt kell létrehozni, mert ezek az adatok sokkal szenzitívebbek. A miniszteri biztos szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) hat éve fejlesztik Magyarországon, de még mindig rengeteg jogszabály hiányzik a rendszerből.

A digitális egészségügy fejlesztésére az ITM 12-14 milliárd forintot költ jelenleg, mondta Szócska Miklós az Semmelweis Egyetem dékánja. Hozzátette:

egy új szakmai platformot szeretnének megalkotni, az egyik projekt keretében egy strukturált adathalmazt hoznak létre az egyetemen meglévő szenzokroktól az EESZT adatbázisán keresztül a kutató regiszterekben lévő adatokból, és ez egy alkalmazás fejlesztésére nyitja meg a lehetőséget.

Az EESZT 2017 és 2018 között indult el, ekkor összekötötték a háziorvosokat a járóbetegellátókat, a fekvőbeteg-ellátókat és a gyógyszertárakat, ez körülbelül tízezer intézményt jelent és hamarosan 15 ezer magánellátó is csatlakozni fog a rendszerhez- monda Szabó Bálint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szolgáltatási tér fenntartási és üzemeltetési főosztályának vezetője.

A rendszer naprakész adatokat tartalmaz, minden esemény, ellátási adat rendelkezésre áll, de ezek az információk egyelőre olyanok, mint a „Lego alkatrészek„ és ha ezek összeállnak egy várossá, akkor fognak jól együttműködni – tette hozzá Szabó Bálint. Példaként említette, hogy 2018-ban a felírt vények 30 százalékát nem váltották ki a betegek, 2019-ben pedig minden ötödik vény nem került patikushoz, erről eddig nem volt semmilyen információja az orvosoknak.