Ronthat az új védelmi költségvetési törvény a török-amerikai kapcsolaton

Árt a török-amerikai kapcsolatok javulásának a washingtoni szenátus által kedden megszavazott 2020-as védelmi költségvetési törvény – írta közleményében a török külügyminisztérium.

„Az amerikai kongresszus azon tagjai, akik a Törökországgal ellenséges körök hatása alatt belpolitikai érdekek után futnak, továbbra is kárt tesznek a török-amerikai kapcsolatok javulásáról alkotott jövőképben” – fogalmazott a tárca.

A török külügyminisztérium rámutatott: a költségvetés tervezete, amely már csak Donald Trump amerikai elnök aláírására vár, jogtalanul akadályozza Ankara részvételét az F-35-ös amerikai vadászbombázó fejlesztési programjában, amelyben pedig minden kötelezettségét teljesítette. A tárca azt is bírálta, hogy a törvénytervezet újfent szankciók bevezetését szorgalmazza a NATO-szövetséges Törökországgal szemben, amiért

Ankara a közelmúltban négy üteget is beszerzett az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerből.

Az Egyesült Államok már az F-35-ös harci gép eladását is felfüggesztette a törököknek az orosz fegyvervásárlás miatt. Az amerikai vadászrepülő jelenleg az egyik legmodernebb a világon, és az amerikai kormányzat amiatt aggódik, hogy a vadászbombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az A Haber török kormányközeli hírtelevíziónak adott vasárnap esti interjújában úgy fogalmazott: ha szükséges, bezárják az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti légi bázisát, a dél-törökországi Incirlik támaszpontot, de akár a kelet-törökországi Malatya tartományban található küreciki amerikai radarállomást is. A török államfő egyúttal hozzátette: az esetleges szankciókra a viszonosság jegyében adnak választ.

Az amerikai költségvetéstervezet emellett szankcionálja például az Európába irányuló Török Áramlat nevű orosz gázvezetéket is, amelyen januártól jut el gáz a Fekete-tenger alatt Törökországba, onnan pedig Kelet-Európába.

A törvénytervezet öt éven át tartó büntetőintézkedéseket helyez kilátásba a vezetéket lefektető hajókkal és az építési munkában résztvevőkkel szemben egyaránt.

A török tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az amerikai kongresszus továbbra is ésszerűtlen magatartást tanúsít és tiszteletlen a szuverén Törökország által hozott döntésekkel szemben.

A török külügyminisztérium kedd késő este kiadott közleményében azt is nehezményezte, hogy a katonai költségvetés 32 év után fel tervezi oldani a Ciprus egészére vonatkozó amerikai fegyverembergót az Ankara által el nem ismert Ciprusi Köztársaság esetében, amelyet törökül hivatalosan Dél-ciprusi Görög Igazgatásnak (GKRY) neveznek. A tárca szerint ez aláássa az etnikailag megosztott szigettel kapcsolatos megoldási erőfeszítéseket és „veszélyes eszkalációhoz” vezet.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson.

A ciprusi görögök és törökök közötti országegyesítési tárgyalások legutóbb 2017 nyarán szakadtak meg, eredménytelenül. Az Egyesült Államok 1987-ben a békés rendezés ösztönzése érdekében vezetett be fegyverembergót mindkét féllel szemben.

A török tárca végül leszögezte: a fenyegetődzések és a büntetőintézkedések soha nem tántorítják el Törökországot attól, hogy határozottan megtegye a szükséges lépéseket nemzetbiztonságának szavatolása érdekében.