A NASA asztronautái a Holdra készülnek

A holdutazásokat veszélyes voltuk mellett csillagászati költségeik miatt szüntették be. Ötven éve már, hogy az Amerikai Egyesült Államok az Apollo program révén megnyerte a Szovjetunióval vívott űrversenyt. A jeles alkalom egyben az újabb, Holdat célzó küldetések kezdete is. Mike Pence alelnök novemberben határozottan kijelentette, hogy öt éven belül emberekkel indulhat küldetés a Holdra.

Ennek érdekében az amerikai kormány a NASA által a 2020-as évre igényelt, 21 milliárd dolláros költségvetést további 1,6 milliárd dollárral egészítette ki. Pence ugyan nem erősítette meg, hogy a küldetés hosszú távú célja eljutni a Marsra, ám a NASA kifejezett szándéka ennek előkészítése.

Összehasonlításképpen az, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin első alkalommal a Holdra lépjen, 28 milliárd dollárba került, az Apollo program összköltségvetése 1960 és 1973 között mai értéken megközelítőleg 288 milliárd dollárjukba került az amerikai adófizetőknek. Ez a szövetségi kormányzat éves költségvetésének nagyjából a 2 százaléka.

Visszatérni a Holdra csaknem ugyanilyen költségvetést igényel a CBS információi szerint.

Az Artemis program

Ha minden a tervek szerint alakul, 2024-ben lép újra férfi és első alkalommal nő a Holdra. Az Artemis fő prioritásai a jövőbeni felfedezésekhez szükséges új technológiák, képességek és üzleti megoldások fejlesztése és tesztelése, beleértve a Marsra szállást is.

Továbbá kifejezett cél, hogy az Egyesült Államok stratégiai előnyre tegyen szert a Holdon, kiterjesztve gazdasági lehetőségeit.

They studied. They trained. They graduated! 👩‍🚀🎓👨‍🚀

Chosen from a record-setting pool of more than 18,000 applicants, our #NewAstronauts completed two years of basic training to become the first class of astronauts to graduate under our #Artemis program: https://t.co/2XmsMP7KU9 pic.twitter.com/6JnoWrVRcI

— NASA (@NASA) 2020. január 11.

A jelöltek elvégezték a szükséges kétéves alapképzést. Több mint 18 ezer jelentkező közül választották ki azt a tizenegy amerikai és két kanadai szerencsést, akik részt vehetnek a programban. Hét férfi és hat nő kapja meg az esélyt, hogy visszatérjen a Holdra. Nyolc asztronauta katonai pályáról, öt pedig tudományos területről érkezett – olvasható a NASA hivatalos oldalán.

A követelmények szigorúak, a kiváló fizikai kondíción és kiterjedt műszaki ismereteken kívül a jelölteknek rendelkezniük kell a mérnöki, a biológiai, a természettudományos, a számítástechnikai és a matematikai végzettségek valamelyikével és az adott területen szerzett hároméves tapasztalattal, vagy ezerórányi repülésgyakorlattal.

Előnyt jelenthetnek olyan különleges tapasztalatok, mint a búvárkodás, a vadon ismerete, a vezetői tapasztalat és az idegen nyelv ismerete, különösen az orosz, amelyet minden NASA-asztronautának ismernie kell.

Az Artemis asztronautái

Amikor az űrkutatás kerül szóba, könnyen esünk abba a hitbe, hogy minden olyan gördülékeny, ahogy azt az egyes űrügynökségek, mint a NASA, az ESA és a Roszkoszmosz, kommunikálni igyekeznek. Ez teljességgel érthető, sok kiváló szakembert riasztana el a pályától is az a bürokratikus harc, amelyet a támogatásokért, anyagi segítségért kell vívniuk a hivatalok illetékeseinek.

Elég arra gondolni, hogy csak egyetlen űrhajós felkészítése megközelítőleg 15 millió dollárt tesz ki. Ebben a kilövés, az űrben tartózkodás, a létfenntartás, a munkavégzéshez szükséges eszközök és a visszaút még nincsenek benne, és meglehetősen szűkös keretekből kell gazdálkodniuk.

A politikai szereplők és a döntéshozók – természetükből fakadóan – igyekeznek a saját érdekeiknek megfelelően „használni” az űrkutatást, amely többnyire indirekt kampányfogásként jelenik meg a kommunikációjukban. Épp ezért – hacsak nincs különösebb ok az ellenkezőjére – igyekeznek minimálisra csökkenteni az anyagi hozzájárulást. Amikor Kennedy elnök bejelentette, hogy embert akar küldeni a Holdra, éppen azt a sokkot kellett kiheverni, hogy a Szovjetunió megelőzte Amerikát, és Jurij Gagarint az űrbe küldte. A NASA költségvetését ettől fogva folyamatosan növelték, azután is, hogy 1961-ben a Mercury program keretén belül Alan Shepard végrehajtotta az űrugrást a Freedom 7-tel. 1963-ban Kennedyt meggyilkolták, és a támogatások ezt követően fokozatosan mérséklődtek, ahogy a feladat újabb és újabb akadályba ütközött.

Jelenleg Trump elnök akar a Holdra küldeni embereket. Különös, hogy éppen a választási évben ad 1,6 milliárd dollárral többet a NASA költségvetésébe.

Az űrutazás nagyon korai szakaszában jár, még nem tud teljes egészében függetlenné válni a nagyobb kormányzatok támogatásától. Elon Musk talán az első ember, aki az űrkutatás függetlensége felé vezető útra lépett.

Az Artemis pedig esélyt ad az űrutazók mai generációjának az új lehetőségek felderítésére.