A visegrádi négyek támogatásukról biztosították a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz csütörtöki prágai találkozójukon. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia meggyőződése, hogy az érintett országok csatlakozása hozzájárul a régió és Európa stabilitásához és biztonságához – mondta Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, aki szintén részt vett a tanácskozáson, leszögezte:
az EU-nak stratégiai érdeke, hogy sorait a balkáni országokkal bővítse.
„A Nyugat-Balkánt európai uniós tagállamok veszik körül. Stratégiai érdekünk behozni a régiót az EU-ba”
– közölte Várhelyi. Hozzátette: az új Európai Bizottság ezt egyik kiemelt feladatának tekinti.
„Magyarország számára mindig is prioritás volt a nyugat-balkáni térség közelebb hozása az Európai Unióhoz, és majdani csatlakozásának előkészítése” – mondta Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a találkozó után.
Közölte: a találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a nyugat-balkáni térség uniós csatlakozásával összefüggő legfontosabb feladatokat.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elsősorban biztonsági kérdés a térség csatlakozása az EU-hoz.
Mi biztonságban akarunk élni, és szeretnénk, hogy szomszédjaink is biztonságos országok legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán nyitott kérdései az uniós csatlakozással kapcsolatban rendeződjenek
– mutatott rá Magyar Levente.
Elmondta, hogy az integrációt magyar gazdasági szempontból is támogatják, mivel a szomszédos országok „az erős magyar vállalatok természetes és legközelebbi terjeszkedési területét jelentik”.
A jószomszédsági kapcsolat is fontos szempont, amely nemzetpolitikai vetülettel bír, hiszen az érintett térségben a több százezer magyar él – közölte az államtitkár.
Magyarország így is nagy segítséget nyújt a határon túl élő magyaroknak, de még többet tehetne értük, ha országaik az Európai Unió tagjai lennének – tette hozzá.
Az államtitkár kulcsországnak nevezte Szerbiát. Kifejtette: a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt tíz évben rendkívül jól alakultak, és közös érdek az együttműködés intenzitásának további fokozása.
Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország mihamarabb bekerülhessen az Európai Unióba
– hangsúlyozta
Magyar Levente. Kifejtette: Európa biztonsága és vitalitása szempontjából kulcskérdés az egész nyugat-balkáni térség integrációja.
Az részletkérdés, hogy az egyes államok mikor kerülnek be az EU-ba – tette hozzá.
Nagyon határozott magyar elképzelés, hogy azok az országok, amelyek előbbre vannak ebben a folyamatban, tehát Szerbia és Montenegró, az évtized közepéig csatlakozhassanak az EU-hoz
– mondta az államtitkár.
Miután Várhelyi Olivér lett az Európai Unió bővítési biztosa, a kérdésében komoly előrelépés, minőségi változás történt.
A megfelelő javaslatokat Várhelyi Olivér az elmúlt hetekben már be is nyújtotta. A V4-ek segítenek abban, hogy a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával kapcsolatos politikai akadályok mielőbb elháruljanak – jegyezte meg Magyar Levente.
A prágai tárgyalások után a résztvevők együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nyugat-balkáni Alap közötti együttműködésről.
A Nyugat-balkáni Alapot 2015-ben hozták létre a visegrádi négyek a balkáni országok megsegítése céljából. A Nemzetközi Visegrádi Alap 2000-től működik, és legfőbb küldetése a visegrádi országok közötti regionális együttműködési projektek támogatása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.