Országos szintű az egészségügyi dolgozók hiánya

Magyarországon az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők fele aktív – mondta Páva Hanna, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese egy konferencián. Az ÁEEK kutatása szerint

256 ezer egészségügyi végzettségű szakdolgozóból 107,6 ezer dolgozott tavaly novemberben valamely intézményben.

A szakemberhiány oka például pályaelhagyás és külföldi munkavállalás, de egyre nő a nyugdíjba vonulók száma is.

A tavalyi kutatásban 312 intézmény közül 247 válaszolt, ez az intézmények 79 százaléka – tette hozzá Páva Hanna. Kiemelte: Budapesten jut a legkevesebb egészségügyi szakdolgozó tízezer lakosra, jelenleg 6264 szakdolgozó van, de 8582-re lenne szükség, vagyis a szakdolgozói munkahelyek 73 százaléka van betöltve. Az ország 19 megyéjének egészségügyi intézményei jeleztek szakemberhiányt. A dolgozók utánpótlása fontos:

ápolókra, szülésznőkre és mentőtisztekre lenne a legnagyobb szükség.

Az elmúlt négy évtized adatai szerint a 80-as években évente átlagosan 4500-an szereztek egészségügyi szakképesítést, 2010–2018 között pedig évente 7100-an.

A 80-as években végzetteknek még több mint a fele aktív, de a 2009–2010-ben végzetteknek már csak a 34 százaléka dolgozik az egészségügyben – mutatott rá Páva Hanna. A becslések szerint a tavaly végzettek 41 százaléka helyezkedik el a szakmájában.

A főigazgató-helyettes sokkolónak tartja a hazai ápolók korfáját is:

a negyven év felettiek képviselik az egészségügyi szakdolgozók 70 százalékát.

Viszont a 2011-ben bevezetett rezidensösztöndíjaknak köszönhetően sokkal több a 25–30 és a 30–35 éves korú orvos.

Abban bíznak, hogy a most meghirdetett ápolói ösztöndíjak továbbra is népszerűek lesznek. 2017–2021 között 4,4 milliárd forint jut 3200 OKJ-s képzésben részt vevő ápoló ösztöndíjára. A tanulókat 3,1-es tanulmányi átlag felett havonta nettó 40 ezer forinttal támogatják.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja