CEU-ügy: az Európai Bizottságnak adna igazat a főtanácsnok Magyarországgal szemben

A 2017-ben Magyarországon bevezetett, a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre és a származási államban folytatott tényleges oktatási tevékenységre vonatkozó követelmények nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a WTO jogával – olvasható az Európai Unió Bíróságának közleményében.

2017-ben úgy módosították a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az EGT-n kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést.

Az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott, Soros György magyar származású amerikai üzletember által támogatott Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan, Magyarországon már működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg az új feltételeknek. Az egyetem magyarországi működését időközben beszüntette, és 2019 novemberében új egyetemi kampuszt nyitott Bécsben.

Az Európai Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. Csütörtöki indítványában

Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek.

GATS, WTO, nemzetközi jog

A főtanácsnok azon az állásponton van, hogy

a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény a GATS-egyezmény (a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény) szerinti nemzeti elbánás elvébe (a külföldi és belföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elve) ütközik.

Ezt az egyezményt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötötték, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Jóllehet az EU Bírósága rendszerint nem alkalmazza a WTO jogát, hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unión belül olyan keresetekről döntsön, amelyekkel a Bizottság a WTO-jog be nem tartását rója fel valamelyik tagállamnak. Ezzel a keresettel az Unió tehát azon döntését juttatja kifejezésre, hogy a nemzetközi joggal összhangban kíván eljárni – olvasható a közleményben.

A GATS keretében Magyarország a jelen ügyben vitatottakhoz hasonló intézkedések tekintetében teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára.

Magyarország nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a felsőoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban fenntartást jelentsen be a nemzeti elbánás tekintetében. Az új követelmény ezért nem igazolható a főtanácsnok szerint.

Ezenkívül a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is: aránytalanul korlátozza ugyanis az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.

A felsőoktatás terén Magyarország kötve van az uniós alapjogokhoz, amennyiben – mint a jelen ügyben is – az Unió nemzetközi jogi kötelezettségeit hajtja végre.

Az eredetileg Magyarország által a GATS keretében vállalt kötelezettségek ugyanis az Unióra szálltak át – érvelt a főtanácsnok.

Emellett a származási országban folytatott tényleges oktatási tevékenység fennállására vonatkozó követelmény, amely valamennyi külföldi felsőoktatási intézményre – tehát a más EU-tagállambeli vagy EGT-állambeli felsőoktatási intézményekre is – vonatkozik, Kokott főtanácsnok szerint hátrányosan megkülönböztető, illetve aránytalan jellege miatt sérti a letelepedés szabadságát, a szolgáltatási irányelvet, az Alapjogi Chartát (az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát), továbbá a GATS- egyezményben előírt egyenlő bánásmód elvét. A letelepedés szabadsága magában foglalja a gazdasági szereplők azon jogát is, hogy tevékenységüket kizárólag másik tagállamban gyakorolják – zárul a bíróság közleménye.