A patikák is fizetik a kisker különadót

A gyógyszertárak csaknem felére vonatkozik a járványügyi alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi különadóról szóló rendelet – mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. Hozzátette, nagyon reméli, hogy ez csak egy jogalkotási tévedés:

nem az adó mértékével van a legnagyobb probléma, mert a mértékek nem jelentősek, de szerinte a gyógyszertárak nem kiskereskedők.

A gyógyszertárak egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszerészek és szakasszisztensek pedig egészségügyi dolgozók – véli a szakmai kamara elnöke, aki nagyon furcsának találja, hogy éppen azt a szektort érinti a különadó, amelyik a vészhelyzetben helytáll.

A patikák a kamara adatai szerint 2018-ban 672,5 milliárd forint belföldi forgalmat bonyolítottak le, egy évvel korábban 671 milliárd forintot hagytak a patikákban a betegek. Hankó Zoltán egyébként még márciusban arról beszélt, hogy a patikáknak mintegy 30 milliárd forint célzott kormányzati támogatásra lenne szükségük, ezen belül a kisebb forgalmúaknak 10-12 milliárdra, hogy a bérviszonyok igazodjanak a humán egészségügyi szféra értékeihez.

A különadóról szóló rendelet úgy jelent meg, hogy a felsorolásba a gyógyszertári vállalkozások fő tevékenységi TEÁOR-száma is bekerült, eszerint május 1-jétől a gyógyszertárak adóalanynak számítanak

– mondta Hankó Zoltán. Az adóalap minimuma 500 millió forint, efelett sávosan a patikáknak is fizetniük kell: 30 milliárd forintig 0,1, 30 és 100 milliárd forint között 0,4 százalék az adó.

Hankó Zoltán szerint a gyógyszerészek régóta ismerik a TEÁOR-besorolás és a gyógyszertárak egészségügyi intézményként való működése közötti anomáliát, a korrekciót a kamara korábban többször kezdeményezte, eddig eredménytelenül. Az MGYK elnöke úgy véli, a gyógyszertáraknak a rendelet hatálya alá sorolása feltehetően ennek az anomáliának a következménye.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható