Kiderült, mennyit híztak a karantén alatt a magyarok

Nagyszabású felmérést végzett a járvány idején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform Egyesület, valamint a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara. A május első felében végzett online kutatásban egy nem várt nagyságú mintán dolgozhattak, ugyanis több mint 3000 ember töltötte ki a kérdőívet.

Kasza Gyula, a kutatás vezetője az Inforádióban azt mondta,

a mostani időszakot sokan kihasználták arra, hogy elkezdjenek sütni-főzni, elkezdjenek egészségesebben táplálkozni és odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására, és visszajött a gyakorlatba az otthoni kézmosás, kézfertőtlenítés.

Ugyanakkor a vásárlások ritkábbak lettek, mer amíg korábban egy háztartásból átlagosan heti 2-3 alkalommal mentek bevásárolni ez a járvány idején lecsökkent átlagosan egyre, vagyis a családok általában egy hétre előre szerezték be az élelmiszert, ami előnyös, mert így tudatosabbá vált a vásárlás. A járvány alatt megnőtt a hosszabban eltartható, csomagolt élelmiszerek fogyasztása, csakúgy, mint az otthoni sütéshez-főzéshez használt termékeké.

Kevesebb fogyott viszont alkoholos termékekből, desszertekből, édességből, sós rágcsákból és különösen energiaitalokból.

Kiderült az is, hogy körülbelül hasonló szinten maradt a táplálkozásunk, mint a korábbi, aktív időszakban, de a négy fal közé zárva jóval kevesebbet mozogtunk, ezért a kérdőív eredményei szerint

átlagosan egy kilót híztak a magyarok a járvány ideje alatt.Volt, aki ennél többet hízott, minden 10. ember viszont többet akart és tudott sportolni, ők testsúlycsökkenésről számoltak be.

A járványügyi vészhelyzet kezdeti időszakában pánikvásárlás volt tapasztalható,

és az akkor felhalmozott élelmiszerek még most is nagy mennyiségben ott vannak a háztartásokban.

A megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, hogy az otthoni élelmiszer-készletezés jó dolog, a továbbiakban is fenn kívánja tartani. A felmérés időpontjában egy háztartásban átlagosan 36 kilogramm élelmiszertartalékot találtak. Ennek körülbelül egyharmadát a folyadékok (elsősorban ásványvizek) tették ki, és a kétharmada volt szilárd élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb háztartás legalább két hétig el tudna lenni abból a tartalékból, amit otthon őriz.

Kasza Gyula ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár élelmiszerpazarlási szempontból a tartalékolás hasznos lehet, de csak akkor, ha a fogyasztók nyomon követik az élelmiszerek lejárati idejét