A járvány enyhül, a szigor még marad

Romániában túljutott a csúcsán a koronavírus-járvány második hulláma, a fertőzések száma nem ugrott meg karácsony után. Az elmúlt két hétben átlagosan napi háromezer körüli új fertőzöttet találtak, de volt, amikor csak 1500-at, miközben az eddigi rekord 10 ezer. Az enyhülésnek hála a kórházak tudják tartani a frontot, mintegy nyolcezer beteget kezelnek, közülük ezret intenzív osztályon. A héten megkezdődött az oltási kampány második hulláma is, ezúttal a 65 év fölöttiek, a krónikus betegségben szenvedők és a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók kaphatják meg a védőoltást.

Bár a legfőbb közjogi méltóságok a tévékamerák előtt oltatták be magukat, a lakosság továbbra is szkeptikus az oltást illetően, és csak a 35 százaléka kér a vakcinából, 27 százaléknyian még mérlegelik, mit tegyenek.

Nem gördülékeny az oltási folyamat: akadozik a regisztráció és az előjegyzés az online platformon, nem nyílt még megfelelő számú oltó­központ, de elegendő vakcina sem érkezett az EU-tól. Miközben eddig több mint 300 ezren kapták meg az oltás első adagját, Florin Citu miniszterelnök szerint akár napi 150 ezer embert is lehetne immunizálni, ha lenne elég vakcina. Sokan szkeptikusan fogadták a kormány tervét, hogy szeptemberig legalább 10,4 millió állampolgár megkapja az oltást.

A hatóságok egyelőre nem tervezik a korlátozások enyhítését, kivételt egyedül az oktatás képez: a február 8-án kezdődő második félévtől a települések esetszámaitól teszik függővé, hogy visszatérhetnek-e a diákok az iskolákba, vagy online folytatódik a tanítás. A nyugat-euró­pai országokénál kevésbé szigorú óvintézkedések azonban csak a fertőzések számának további csökkenése esetén oldhatók fel, a szabadtéri kötelező maszkviselés eltörléséhez például elengedhetetlen a lakosság 60-70 százalékos átoltottsága. Románia gazdasági teljesítményét a vártnál jobban visszavetette a járvány, becslések szerint tavaly a GDP 4,4 százalékkal csökkent 2019-hez képest, az ősszel még 3,8 százalékos visszaesést jósoltak. Ráadásul az idei várható bővülést hivatalosan 4,5-ről 4,3 százalékosra korrigálták, de független elemzők még ennél is gyengébb adatra számítanak.

Szlovákia

Újabb országos tesztelés

A kormány múlt héten maratoni, késhegyig menő vitát követően úgy döntött, a novemberi után ismét országos tesztelést hajt végre. Mivel az erről szóló végső döntést vasárnap este hozták meg, a hét első fele az előkészületekkel telt, de mert a központi előjegyzési rendszer azonnal összeomlott, az érdemi, intenzív tesztelés csak ma rajtol.

„A kijárási korlátozások és a tömeges tesztelés ideális kombinációját választjuk” – nyilatkozta Igor Matovic miniszterelnök. Ennek legfontosabb eleme, hogy a 26-ig tartó országos tesztelést követően csak negatív eredmény birtokában lehet munkába menni, a többieknek otthon kell maradniuk. Eddig a munkába járás egyike volt a kijárási tilalom alóli kevés kivételnek.

Negatív teszteredmény nélkül ki sem lehet lépni az utcára. A tesztek összegzése után az ország fertőzöttebb részeiben (ez járási lebontásban értendő) megismétlik a mintavételt. Az orvosok és a virológus kutatók közül sokan és élesen bírálták az újabb országos tesztelést, sőt a négypárti koalícióban is markáns frontvonalak alakultak ki e kérdésben, azonban Matovic átvitte az akaratát.

A december utolsó harmadától szigorú kijárási korlátozásokat alkalmazó Szlovákiában egyébként romlik a járványhelyzet, hétközi adatok szerint több mint 3300 Covid-beteget kezelnek a kórházakban, miközben még késő ősszel is azt hangoztatták a szakértők, hogy az egészségügyi rendszer legfeljebb 2500 fertőzött ellátására képes. A napi áldozatok száma idén többször meghaladta a százat, szerdáig 3700 halottat regisztráltak az 5,4 milliós országban.

Bár az oltások már december 26-án elkezdődtek, a visszaélésekkel (élsportolók, zenészek, politikusok kaptak soron kívül oltást) tarkított kampány eléggé vontatott: szer­dáig a lakosság alig 1,4 százaléka, 75 ezer fő kapta meg a vakcinát. A kormány szerdán közzétette az oltások menetrendjét, eszerint tizenegy csoportra osztják a lakosságot, elsőbbséget az egészségügyben dolgozók, a szociális otthonok lakói és a 85 év felettiek élveznek. A kormány összesen 7,45 millió vakcinát rendelt meg, ez a felnőtt lakosság 85 százalékának elegendő. A kabinet nem tervezi orosz vagy kínai vakcinák vásárlását.

Horvátország

Nem a Covid-útlevélre

Horvátországban az elmúlt hetekben folyamatosan csökkent a napi új koronavírus-fertőzöttek száma, és az egészségügyi rendszer kezd fellélegezni. Jelenleg 1600 beteget ápolnak kórházban, közülük százötvenen vannak lélegeztetőgépen. A javuló járványkép ellenére sem tervezik a szigor jelentősebb enyhítését, legfeljebb az edzőtermekkel tesznek kivételt, amelyek február elsejétől valószínűleg kinyithatnak. A csoportos edzések azonban továbbra is tilosak, kötelező lesz a védőtávolság megtartása és a rendszeres fertőtlenítés.

A lakosság beoltása is nagy léptekben zajlik, a zágrábi szaktárca friss adatai szerint 54 ezernél is többen kapták meg a védőoltás első dózisát, de már a második adag beadása is elkezdődött. A vakcinát az egészségügyi dolgozókon kívül eddig az idősotthonok lakói és a krónikus betegek egy része kapta meg, de beoltották már a kormány és a parlament tagjait is. Külön figyelmet fordítottak a földrengés okozta károk elhárításán és az újjáépítésen dolgozók oltására, hiszen ott akadályba ütközhet a védőtávolság megtartása. A kormány egyértelművé tette, hogy nem tervezi Covid-útlevél bevezetését, mert az ütközik a szabad mozgáshoz való joggal. A valóságban azonban ­vélhetően kézzelfoghatóbb okai vannak a döntésnek, hiszen az ország a turizmusból él, ezért elemi érdeke, hogy minél több külföldit fogadhasson. S hogy a 2021-es szezon jobb legyen a tavalyinál, a kormány már most kampányt indított tizenöt európai országban. A fókuszba a természeti szépségek és Horvátország biztonságos voltát helyezik. A turisták mellett az otthon dolgozókat azzal az üzenettel csábítják, hogy sokkal kellemesebb az Adria partjáról dolgozni, mint mondjuk egy zsúfolt nagyvárosban. Az úgynevezett digitális nomádoknak februártól külön vízumot hoznak létre, amellyel elsősorban az amerikai kontinensről és a Távol-Keletről érkezőket szeretnék az országba vonzani.

Szerbia

Ingyenpénz és vitaminosztás

Szerbiában már több mint egy hete oltanak, és közben készítik a második gazdasági mentőcsomagot, amelyet február 15-ig elfogadnak. Ez ugyan nem lesz olyan „bőkezű”, mint az első, amely hatmilliárd eurós volt, de az államtól a szükséges tőkeinjekciót a vállalati szféra most is megkapja – ígérte Aleksandar Vucic államfő. Az intézkedés mintegy egymillió foglalkoztatottat érint. Az igényfelmérés már javában zajlik, a lényeg, hogy a pénz a legmegfelelőbb helyre kerüljön. A cégek két hónapra 32 ezer, három hónapra 48 ezer dinár vissza nem térítendő bértámogatást kapnának minden dolgozójuk után. A támogatási plafon a januártól megemelt, 32 ezer dináros (97 ezer forint) minimálbér felét teszi ki a tervek szerint.

Fontolgatják még, milyen formában nyújtsanak segítséget az utazásszervezőknek és a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatóknak. Támogatást az első körben azok a cégek kaptak, amelyek vállalták, hogy alkalmazottaik 10 százalékánál többet nem bocsátanak el, s leépítésbe csak három hónappal az utolsó részlet kifizetése után kezdhetnek.

Márciusban vitaminkészítményeket terveznek szétosztani a 65 évesnél idősebbek között, a nyugdíjasok és a munkanélküliek pedig egyszeri pénzbeli segélyt kapnának. Tavaly tavasszal minden felnőtt szerbiai állampolgár, még a külföldön dolgozók is, egyszeri 100 eurót kapott, ezt sokan kritizálták a rászorultsági szempont mellőzése miatt.

Kedvező fejlemény, hogy a Pfizer–BioNTech, a Szputnyik V és a kínai Sinopharm után pár héten belül az AstraZeneca vakcináját is bejegyzik. Közülük a Szputnyik V a legnépszerűbb a szerbiai lakosok körében – erről tanúskodnak az eUprava portálon kitöltött online igénylések. Az orosz vakcinától kicsivel van lemaradva a Pfizer-féle amerikai–német védőoltás, míg a többi típus kevésbé elfogadott a szerbiaiak körében, de az arányok változhatnak, ahogy nő a regisztrált igények száma. A legtöbb adag, mintegy egymillió, Kínából érkezett. A hét elején kezdték meg a lakosság tömeges oltását a kijelölt pontokon. Amint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcináját is bejegyzik, már négyfajta oltóanyag közül választhatnak azok, akik önként beoltatnák magukat.

Az összeállítást készítették: Rostás Szabolcs (Kolozsvár), Sidó Zoltán (Pozsony), Hordósi Dániel (Zágráb) és Tóth Péter (Újvidék)