Látszanak a családpolitika eredményei

A magyar családpolitika pozitív hatást gyakorol a demográfiai folyamatokra, a gyermekvállalás támogatásának eredményeként emelkedett a termékenység az elmúlt tíz évben

– mutatnak rá az Állami Számvevőszék szakértői.

A gyermekvállalás feltételeinek javítása, a családok jólétének növelése mellett, hosszabb távon kedvezően hat a gazdasági aktivitásra és ezen keresztül a fenntartható fejlődésre.

Ezért a családpolitikai intézkedések és azok eredményei az Állami Számvevőszék elemzéseinek visszatérő témakörei. A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ szakértői bemutatják, hogy a magyar családpolitikai támogatások eszköztárának – nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló mértékű és változatosságú – bővítése eredményeként sikerült növelni a termékenységi rátát.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az elért eredményeket.

Az ÁSZ a 2019-ben publikált „A családtámogatások rendszere Magyarországon” című elemzésében bemutatta a hazai családtámogatási rendszer kialakulását, valamint a 2010-2018 évek családpolitikai intézkedéseit.

Ebből kiindulva a jelen elemzés összefoglalja az eltelt időszakban hozott kormányzati családtámogatási intézkedéseket, illetve az aktuális demográfiai adatokat. Emellett a magyar családpolitikát nemzetközi összehasonlításban – elsősorban a visegrádi országok intézkedéseivel és azok eredményeivel összevetve – is bemutatja.

Az Európai Unió tagállamai hasonló demográfiai problémákkal néznek szembe: a szülőképes korú nők létszámcsökkenésével, a születések számának stagnálásával, illetve csökkenésével – szögezik le az ÁSZ elemzői.

Kifejtik: a teljes termékenységi arányszám nem éri el a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges 2,1-es értéket, annak ellenére, hogy az EU-ban a kívánt gyermekek száma meghaladja ezt a mértéket.

Hozzáteszik: az EU-nak nincs családpolitikája, a tagállamok nemzeti szinten különböző módszerekkel kezelik a demográfiai kihívásokat. A pronatalista, vagyis a gyermekvállalás feltételeit javító családpolitikát folytató országok – köztük Magyarország –

annak elősegítésére törekszenek, hogy az egyes családokban az általuk tervezett számú gyermek megszülessen.

Ehhez a közvetlen kormányzati intézkedések mellett társadalmi szemléletváltás is szükséges.

A magyar családpolitika eredményeként az elmúlt tíz évben a termékenységi ráta 1,25-ról 1,55-ra emelkedett. Az ÁSZ szakértői rámutatnak, hogy a magyar családpolitika megbízható, célzott, komplex és alkalmazkodik a változó igényekhez.

Az elemzés készítői a nemzetközi összehasonlítás alapján azt emelik ki, hogy a hazai családpolitika kiemelten támogatja a harmadik gyermek megszületését, továbbá több olyan problémára kínál megoldási lehetőséget, amely hátráltatja a gyermekvállalást, vagyis más országokban nem alkalmazott támogatási elemeket is tartalmaz.

Ilyen például a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, vagy a nagyszülők által is igénybe vehető gyermekgondozási díj.

Az elmúlt évek magyar költségvetéseinek adatai alapján az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a családtámogatások hagyományos, alanyi jogon járó elemeire (családi pótlék, GYES, GYET) tervezett előirányzatok az igénybevevők létszámának mérséklődése és a támogatás összegének változatlansága miatt kisebb mértékben csökkentek.

A biztosítotti jogviszonyhoz, illetve a korábbi munkavállaláshoz kötött támogatási formák (CSED, GYED, adókedvezmények), valamint a lakástámogatások esetében viszont jelentős növekedés mutatkozik.

Az ÁSZ elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar családpolitika korábban azt preferálta, hogy az édesanyák bölcsődés korú gyermekeikről otthon gondoskodjanak. Ezért Magyarországon a bölcsődei ellátás szintje nem érte el az uniós átlagot, ami megnehezítette a kisgyermekes anyák munkavállalását.

Ennek orvoslására bölcsődefejlesztési program indult.

A bölcsődei férőhelyek megfelelő száma ma már lehetővé teszi a családi és a munkahelyi szerepek rugalmasabb összehangolását, ami a nők foglalkoztatási mutatóinak javulását eredményezheti.

Az ÁSZ honlapján elérhető elemzésben feltárt összefüggések – az ÁSZ korábbi elemzésének következtetését megerősítve – azt mutatják, hogy a családpolitika képes pozitív hatást gyakorolni a demográfiai folyamatokra, a gyermekvállalás feltételei javításának eredményeként emelkedett a termékenység.

A hosszabb távon eredményes családpolitika alapvető jellemzője a stabilitás. Ugyanakkor az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy célszerű a családpolitikai intézkedéseket a változó igényekhez igazodva időről-időre aktualizálni, valamint nyomon követni, hogy a meghozott családpolitikai intézkedések milyen hatást gyakorolnak a családok, illetve a nők különböző társadalmi/korosztályi csoportjaira.